| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Szombaton kora reggel hagyományos disznóvágással vette kezdetét a 13. Adorjáni Hurka- és Kolbász Fesztivál. Először bemutatták a szalmával történő perzselést és felelevenítették, hogyan is kezdődött régen a disznótor. Ezt követte az ünnepélyes megnyitó, ahol Borsos Csaba fő szervező köszöntötte a jelenlévőket és sok sikert kívánt a versenyzőknek. Hozzátette, hogy összesen 137 csapat nevezett be a versenyre, amelyek Vajdaságból és a környező országokból ... |
|
|
A kishorgosi templomdomb környékén folyt ásatáskor régészeti lelőhelyben gazdag terület tárulkozott fel. Jelenleg az arra látogatót egy kereszt fogadja, amelynek tövében valószínűleg a közelben lévő sírhelyekből származó csontokat is találhattak. Vannak ott újonnan kiépített pihenőhelyek is, illetve az egykori templom alapja is látható kövekből kirakva. A helyszínen járt kedden délután Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért ... |
|
|
„Szent Dömötör a juhászok védőszentje volt. Hogyan lett, s mikor Dömötör a hazai juhászok védőszentje, nem tudható. Ünnepén a juhászok évi elszámolással egybekapcsolt mulatozást, dömötörözést rendeztek. A vigasságra néha az egész dömötörhét ráment. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat.” (Forrás: ww.sk7.hu)
Az ... |
|
|
Október 11-én, pénteken reggel kezdődött meg Magyarkanizsán a XIX. Kukoricafesztivál a Tangazdaságban tartott mezőgazdasági szakelőadásokkal. A helybeli középiskola mezőgazdasági szakirányon tanulói diákjai érdeklődve figyelték a többek között a fenntartható kukoricatermesztésről is szóló új ismereteket, melyek minden bizonnyal a későbbiekben nekik is hasznukra lesznek. A délután folyamán a Dobó Tihamér Képtárban folytatódtak a programok, ahol a fesztivál ... |
|
|
A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek ... |
|
|
„A csodafürdőnek messze dűlőkről,
Csodajárta rétekről jön a vize.
Mint az olaj, csúszik kénes szaga,
S nem tudom betegséget hoz-e, visz-e?”
(Laták István, 1956)
Valamennyien, akik hosszabb-rövidebb ideig élvezhettük a Magyarkanizsai Gyógyfürdő vizének és minden más szolgáltatásának gyógyító és rehabilitációs hatását vagy felüdülést kínáló lehetőségeit, tapasztalatból is tudjuk, mit jelent az idén ...
|
|
|
|
|
|
|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Szombaton kora reggel hagyományos disznóvágással vette kezdetét a 13. Adorjáni Hurka- és Kolbász Fesztivál. Először bemutatták a szalmával történő perzselést és felelevenítették, hogyan is kezdődött régen a disznótor. Ezt követte az ünnepélyes megnyitó, ahol Borsos Csaba fő szervező köszöntötte a jelenlévőket és sok sikert kívánt a versenyzőknek. Hozzátette, hogy összesen 137 csapat nevezett be a versenyre, amelyek Vajdaságból és a környező országokból ... |
|
|
A kishorgosi templomdomb környékén folyt ásatáskor régészeti lelőhelyben gazdag terület tárulkozott fel. Jelenleg az arra látogatót egy kereszt fogadja, amelynek tövében valószínűleg a közelben lévő sírhelyekből származó csontokat is találhattak. Vannak ott újonnan kiépített pihenőhelyek is, illetve az egykori templom alapja is látható kövekből kirakva. A helyszínen járt kedden délután Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért ... |
|
|
„Szent Dömötör a juhászok védőszentje volt. Hogyan lett, s mikor Dömötör a hazai juhászok védőszentje, nem tudható. Ünnepén a juhászok évi elszámolással egybekapcsolt mulatozást, dömötörözést rendeztek. A vigasságra néha az egész dömötörhét ráment. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat.” (Forrás: ww.sk7.hu)
Az ... |
|
|
Október 11-én, pénteken reggel kezdődött meg Magyarkanizsán a XIX. Kukoricafesztivál a Tangazdaságban tartott mezőgazdasági szakelőadásokkal. A helybeli középiskola mezőgazdasági szakirányon tanulói diákjai érdeklődve figyelték a többek között a fenntartható kukoricatermesztésről is szóló új ismereteket, melyek minden bizonnyal a későbbiekben nekik is hasznukra lesznek. A délután folyamán a Dobó Tihamér Képtárban folytatódtak a programok, ahol a fesztivál ... |
|
|
A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek ... |
|
|
„A csodafürdőnek messze dűlőkről,
Csodajárta rétekről jön a vize.
Mint az olaj, csúszik kénes szaga,
S nem tudom betegséget hoz-e, visz-e?”
(Laták István, 1956)
Valamennyien, akik hosszabb-rövidebb ideig élvezhettük a Magyarkanizsai Gyógyfürdő vizének és minden más szolgáltatásának gyógyító és rehabilitációs hatását vagy felüdülést kínáló lehetőségeit, tapasztalatból is tudjuk, mit jelent az idén ...
|
|
|
|
|
|
