Adorján egész Bácska egyik legrégibb települése, amelyet a legújabb kutatások eredményei szerint már 1198-ban megemlítenek az okiratok, vagyis 800 éves település, első névalakja Adryan, Bodrog megye tiszai részéhez tartozott. Ekkortájt a falu két önálló részből állt: Felső- és Alsó-Adorjánból. Később, 1271-ben újra okleveles említés történik róla, majd 1331-ben határát is részletesen leírták. Már 1406-ban hetipiactartási jogot is nyert. Ebben a korban ...

Velebit a löszfennsík peremén fekszik 106 méteres magaslaton, Vojvoda Zimonjić érintésével kapcsolódik a főútvonalhoz.
A mai falu tervszerűen létesített, szabályos utcahálózatú település. Területén viszont ősi kultúrák, korok emlékei kerültek elő (a rézkorból, bronzkorból). Velebit az első világháború után alakult ki a betelepített lakosság lakhelyeként, amelynek származási helyére a falu neve is utal. A második világháború alatt magyar, csángó ...

Vojvoda Zimonjić a löszös talajú Járás és a Kanizsai-rét érintkezési övezetében terül el. Körülbelül 1921-26 táján létesült, tervszerűen kialakított településként néhány jelentős földút találkozásánál, a néhai Kanizsai Csárda és a vasútvonal közelében. Mindössze néhány utcából áll, amelyek közül a jelentősebbek a műúttal párhuzamosak. Önálló településsé 1948 után vált. Lakossága főleg mezőgazdasággal foglalkozik, vagy pedig a kanizsai ...

Völgyes van legmesszebb Magyarkanizsától, a község székhelyétől. Ezen a helyen már a múlt században sűrű tanyarendszer alakult ki, a későbbiek folyamán elkészült a vasút, illetve a kis megállóhely, majd az elemi iskola és a csárda. Önálló településként 1948-tól szerepel. A mezőgazdálkodásra kiválóan megfelelnek a természeti adottságok, amelynek gépesítettsége is igen magas fokú.

A falu kialakulása - amint a neve is bizonyítja - Tóth József néhai földbirtokosnak köszönhető, aki birtoka egy részét tanyája közelében részben kiosztotta, részben eladta házhelyekként napszámosainak és egyéb föld nélküli lakosoknak. Később, 1905-ben felépült a település temploma, századunk második évtizedétől kezdve pedig elkészült az elemi iskola és egy csendőrállomás is, sőt csakhamar bolt is létesült. Ily módon az eredeti településmag is kikristályosodott ...

Adorján egész Bácska egyik legrégibb települése, amelyet a legújabb kutatások eredményei szerint már 1198-ban megemlítenek az okiratok, vagyis 800 éves település, első névalakja Adryan, Bodrog megye tiszai részéhez tartozott. Ekkortájt a falu két önálló részből állt: Felső- és Alsó-Adorjánból. Később, 1271-ben újra okleveles említés történik róla, majd 1331-ben határát is részletesen leírták. Már 1406-ban hetipiactartási jogot is nyert. Ebben a korban ...

Velebit a löszfennsík peremén fekszik 106 méteres magaslaton, Vojvoda Zimonjić érintésével kapcsolódik a főútvonalhoz.
A mai falu tervszerűen létesített, szabályos utcahálózatú település. Területén viszont ősi kultúrák, korok emlékei kerültek elő (a rézkorból, bronzkorból). Velebit az első világháború után alakult ki a betelepített lakosság lakhelyeként, amelynek származási helyére a falu neve is utal. A második világháború alatt magyar, csángó ...

Vojvoda Zimonjić a löszös talajú Járás és a Kanizsai-rét érintkezési övezetében terül el. Körülbelül 1921-26 táján létesült, tervszerűen kialakított településként néhány jelentős földút találkozásánál, a néhai Kanizsai Csárda és a vasútvonal közelében. Mindössze néhány utcából áll, amelyek közül a jelentősebbek a műúttal párhuzamosak. Önálló településsé 1948 után vált. Lakossága főleg mezőgazdasággal foglalkozik, vagy pedig a kanizsai ...

Völgyes van legmesszebb Magyarkanizsától, a község székhelyétől. Ezen a helyen már a múlt században sűrű tanyarendszer alakult ki, a későbbiek folyamán elkészült a vasút, illetve a kis megállóhely, majd az elemi iskola és a csárda. Önálló településként 1948-tól szerepel. A mezőgazdálkodásra kiválóan megfelelnek a természeti adottságok, amelynek gépesítettsége is igen magas fokú.

A falu kialakulása - amint a neve is bizonyítja - Tóth József néhai földbirtokosnak köszönhető, aki birtoka egy részét tanyája közelében részben kiosztotta, részben eladta házhelyekként napszámosainak és egyéb föld nélküli lakosoknak. Később, 1905-ben felépült a település temploma, századunk második évtizedétől kezdve pedig elkészült az elemi iskola és egy csendőrállomás is, sőt csakhamar bolt is létesült. Ily módon az eredeti településmag is kikristályosodott ...