| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyarkanizsa községhez tartozó Velebit határában, amely település épp a hétvégén ünnepelte a falunapját, számtalan helyen lehet látni sárgabarack-ültetvényt. Az út szélén, néhol bekerítve, máshol még csak be sem kerítve csábítják az arra járót a narancssárgára, szép nagyra nőtt barackok, amelyek egy részét már leszedték, másik részéből meg még maradt bőven szedni való. A magyarkanizsai Maoduš Miloš velebiti ültetvényén gyönyörű és ízletes ... |
|
|
Összecsavarodott kukoricalevelek, egyre jobban felszáradt napraforgók - sajnos ez jellemzi a Magyarkanizsa községbeli parcellákat. Ha továbbra sem lesz eső és lehűlés, tengeri és napraforgó sem lesz, ugyanis besülnek a szemek - mondják a szakértők.
Júniusban Magyarkanizsa községben közel 100 milliméter eső esett, de ennek ellenére aszály sújtja a térséget. Az elmúlt hetek szárazsága és a vele járó forróság sajnos egyre jobban meglátszik a kultúrnövényeken. ... |
|
|
A magyarkanizsai strandon minden adott a kellemes kikapcsolódáshoz, medencék, kávézók, játszótér és homokos strand várja a látogatókat.
Sokan mártóztak meg a Tiszában, a gyerekekkel érkezők pedig inkább a medencét választották.
Huszár István jobban szeret a folyóvízben felfrissülni, és a strandon hűsölni, mint a medence partján: „Mivel az idén nem mentünk nyaralni, úgy gondoltuk, hogy kilátogatunk ide, itt van közel ez a kanizsai fürdőhely ... |
|
|
A természet és mi, illetve A mesterséges intelligencia és mi címmel szervezett nyári foglalkozásokat kisdiákoknak a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ. A mai gyerekek többet töltenek már a számítógép előtt, mint a szabadban, a cél tehát az volt, hogy mindkét világ szépségeivel, kihívásaival megismertessék a gyerekeket. Elsőként Máriás Ildikót, a központ igazgatóját kérdeztük a táborok témáiról.
- Mivel a Digitális ... |
|
|
Szelevényi Vito zenész, aki nemrég alapította zenekarát, melynek most lesz a negyedik koncertje Budapesten. De emellett imádja a Tiszát, a sportokat, s újabban meditál is.
* Hogy jelent meg a zene az életedben? Tudtad gyerekkordban, hogy mi szeretnél lenni, ha felnősz?
— Fogalmam sem volt, hogy mi szeretnék lenni. Jó gyerekkorom volt, úgy érzem, nem kívánhatnék jobb szülőket. Apa által sok zenét kaptam, konkrétan születésem közben is szólt zene. ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Adorján egész Bácska egyik legrégibb települése, amelyet a legújabb kutatások eredményei szerint már 1198-ban megemlítenek az okiratok, vagyis 800 éves település, első névalakja Adryan, Bodrog megye tiszai részéhez tartozott. Ekkortájt a falu két önálló részből állt: Felső- és Alsó-Adorjánból. Később, 1271-ben újra okleveles említés történik róla, majd 1331-ben határát is részletesen leírták. Már 1406-ban hetipiactartási jogot is nyert. Ebben a korban volt több kolostora és temploma is (Szent Márton, Szent György, Szent Miklós, Boldogságos Szűz).
A török uralom kezdetén elnéptelenedett, majd rövid időre újra benépesült. A később újra elnéptelenedett pusztát Kanizsához csatolták.
A jelenlegi falu mintegy 150 éves múltra tekinthet vissza. A kanizsai egyházi szervek 1858-ban építtettek egy kápolnát a Tisza közelében, ahol már 60 ház állott. Később a templomocska környékén utcák létesültek, északi, déli és nyugati irányban, és 1884-ben már 8 utcája volt. Századunkban aztán még újabbakkal bővült, legutóbb épült ki az Arany János utca.
Adorján kifejezetten mezőgazdasági jellegű település. A lakosság főleg dohány-, paprika- és gabonatermesztéssel foglalkozik. Az egész Délvidéken hírnevet szerzett az adorjáni dohány. Az aktív lakosság túlnyomó része földműves, illetve a kanizsai, zentai üzemekben dolgozik. A településnek van helyi közössége és négyosztályos elemi iskolája is.
|
|
|
|
|
|
