Divatos lett a teljes kiőrlésű lisztek, a biotermékek keresése a boltok polcain, mert amellett, hogy módi így étkezni, megnyugtathatjuk magunkat, hogy tettünk valamit az egészségünkért. Ha azonban elolvassuk a címkéket, gyorsan rájövünk, hogy a diétás kekszünk csak nyomokban tartalmaz teljes értékű gabonát, annál több cukrot, ízfokozót, aromát, színezéket, és még olyan nyalánkság is fellelhető benne, mint például a guargumi, amit csak a Jóisten tudhat, mi szüksége van rá a szervezetünknek.
Két éve létezik Magyarkanizsán a Meta Terra nevű civil szervezet, amely hatvan tagot számlál és három szekciója van, mégpedig a Kanizsai Kosár, amely a községbeli termelőket gyűjtötte össze, aztán egy Ökokert mozgalom és a Kézműves szekció. Elnökük a helybeli, fiatal gyógy- és aromanövény-termelő Holló Lilla, aki az organikus termelés elhivatott művelője.
Lilla odafigyel, hogy mi kerül otthon az asztalra, ennek érdekében legtöbbször a saját maga által előállított termékeket teszi családja elé. Szerinte napjainkban száz százalékosan biozöldségekről, biogyümölcsökről nem beszélhetünk.
De már azzal, ha biotermelőtől vásárolunk, jót tettünk magunknak, mert biztosak lehetünk benne, hogy az általuk használt, ősi alapnövényfajták beltartalmi értéke nagyobb mint a hibrideké. A konvencionális termeléssel előállított, viszonteladótól vásárolt, csábító küllemű zöldség, gyümölcs, ami féléretten utazik heteken át, sose lesz olyan gazdag tápértékben, mint az itthoni, amelyből a külföldivel szemben a két-három kiló helyett a két-három darab tartalmazza ugyanazt. Hetven százalékban a táplálkozás felelős az egészségünkért, ezzel jó tisztában lenni, mondja Lilla.
Lilla a terményeket fel is dolgozza, augusztus folyamán egy nemzetközi lekvárversenyen díjat is nyert Szlovákiában, ahol a gyorsított eljárással, rövidebb főzési idővel készült, mézzel édesített szederlekvárját bronzéremmel jutalmazták.
Bővebben:
Bio-e a bio?
|