| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Huszonöt év! Negyed évszázad! Az ember szinte beleborzong az örömbe, amikor tudatosul benne, hogy a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Erzsébetlakon megalakult anyanyelvápolási formációja, amely idővel a Suliszínház nevet vette fel, minden nehézség, gátló körülmény ellenére már ilyen hosszú ideje létezik. Él és virul.
Március 19-én a kispiaci, gyönyörűen felújított Kultúrotthon fényárban úszó színháztermében megtartották az immár XXV. ... |
|
|
Magyarkanizsa községben kezd ismertté válni a Waldorf-módszerekkel történő oktatás. Bent a városban működik az iskoláskor előtti Waldorf-közösség, Martonoson pedig az iskolakezdeményezés. Már javában zajlik a következő tanévre szóló felvételi folyamat a hagyományostól eltérő, Waldorf-szemléletű közösségekbe. Erről Sárkány Szintiával, a martonosi létesítmény tanítónőjével beszélgettünk.
– Két Waldorf-szellemiségű családi napközi ... |
|
|
A magyarkanizsai Ősök Hangja Polgári Egyesület a hét három napján a negyedik osztályos tanulókat látta vendégül azzal a céllal, hogy az ősi tudást és hagyományokat mutassanak be a gyerekeknek.
Ismeretterjesztő beszélgetést folytattak a szervezők a tanulókkal, és ennek keretében világítottak rá a honfoglalás korából származó használati eszközök jelentőségére, amelyeket a tájékoztató után ki is próbálhattak a gyerekek. Volt íjászkodás, ... |
|
|
Az esős időszak ellenére most is nagyban folyik a munka ezekben a gazdaságokban, hiszen a cél, hogy minél nagyobb kínálattal rendelkezzenek.
Igen ízletes és vegyszermentes zöldségek találhatóak meg a tóthfalui Csikós biokertészetben. Több fóliában és nagy területen termelnek itt már több mint 20 éve.
Jelenleg negyvennél több növénykultúra található itt. Saláta, újhagyma, retek és a levélzöldségek a legkeresettebbek, de sárgarépa, káposzta ... |
|
|
Áprilisban ismét tartalmas és közösségépítő programokkal várja a helyieket a horgosi Művelődési Ház és a József Attila Könyvtár. Több kulturális és szabadidős eseményre is sor kerül, lesz vetélkedő, irodalmi program és ünnepi készülődés is.
Áprilisban a költészet kerül a figyelem középpontjába Horgoson a Verskötél program keretében. A költészet napja alkalmából megrendezett esemény célja, hogy a művelődési ház előtti téren mindenki lehetőséget ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az 1944-ben ártatlanul kivégzett 51 adorjáni magyar áldozatra emlékeztek október 31-én Adorjánon a 2001-ben, a falu temetőjében felállított emlékhelynél. Orcsik Károly katolikus plébános egyházi tiszteletadását és emlékező szavait követően alkalmi dalok hangzottak el az adorjáni asszonykórus előadásába, majd Muhi Alekszandra diáklány szavalta el az ugyancsak adorjáni Bognár Irma erre az alkalomra írt versét. A helyi közösség tanácsának elnöke, Borsos Csaba az áldozatok hozzátartozójaként rója le kegyeletét az emlékhelynél minden év október 31-én. Az áldozatok névsorának felolvasása után a megjelentek az emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Mindenszentek napján a horgosi és a martonosi katolikus temetőben is megemlékeztek a 72 évvel ezelőtt ártatlanul kivégzett magyar áldozatokról. A horgosi megemlékezés előtt Gutási Ákos katolikus plébános szentmisét mutatott be, majd megáldotta az áldozatok emlékhelyét. Alkalmi művelődési műsorral felléptek a Kárász Karolina Általános Iskola diákjai is. Megemlékező beszédet Vass Zoltán helybeli történész mondott, amelyben egy híres horgosi ember nekrológjából idézett. „Az ember először fizikai értelemben hal meg. Másodszor akkor, amikor szerettei szívéből is kiveszik az emléke, harmadszor pedig, amikor besüppedt sírhantját gaz lepi el.”
A megemlékezés végén a megjelentek a mintegy hetven horgosi és tizenöt környékbeli áldozat nevét tartalmazó emlékhelyre helyezték a kegyelet virágait.
Martonoson Savelin Zoltán plébános egyházi megemlékezését követően Forró Lajos történész szólt az egybegyűltekhez, akinek nagyapja is az áldozatok között van, és aki már több mint egy évtizede küzd a ’44-es áldozatok bűnösségének eltörléséért és a hozzátartozóknak járó állami kárpótlásért. Az alkalmi kultúrműsor és az emlékező szavak után a hozzátartozók és a jelen lévő közéleti személyiségek megkoszorúzták a ’44-es martonosi áldozatok jelképes sírhelyét. Szentmisére a megemlékezés után a temető kápolnájában került sor.
Bővebben:
Az adorjáni ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek
Megemlékezés Horgoson és Martonoson
A megbékélés feltétele a tisztességes kegyeletadás
A Tisza lett a sírjuk
A temetőben kellene nyugodniuk
Könnyek áztatták Adorján földjét 1944. október 31-én
|
|
|
|
|
|
