Ég alatt a föld színnyén címmel Magyarkanizsán március 23-án pénteken a Művészetek Háza kisszínpadán 19.00 órától koncertet adnak Juhász Zoltán és társai. Berecz András után régi társát, az igazi népzenéhez ma is hű legendás muzsikust, Juhász Zoltánt hallhatjuk kiváló társai kíséretében.
Juhász Zoltán-furulyák, duda /H/
Nyitrai Marianna – ének /H/
Sáringer Kálmán – furulya, gardon (H)
Juhász Zoltán 1977-től gyűjti és tanulmányozza a furulya- és dudazenét. Villamosmérnökként végzett, majd egyetemi doktori, néhány évvel később pedig PhD címet szerzett. Előbb kristályfizikával, majd fonográffelvételek zajszűrésével foglalkozott. Manapság a digitális technika segítségével elemzi a különböző népek zenei nyelvének kapcsolatát. Az összehasonlító elemzések eredményei közös zenei hagyomány meglétére utalnak, ennek legtöbb elemét a magyar népzene őrizte meg. Tudományos kutatómunkája mellett Juhász Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára. A tanszék felállítása előtt is tanított zeneiskolában és népzenei táborokban. Az Egyszólam zenekar táborában a tanítványok egyfajta mesterkurzuson vehettek részt: miközben a pásztorhangszerekhez kötődő dallamkinccsel ismerkedtek, idősebb pásztoroktól, furulyásoktól, dudásoktól leshettek el szakmai fortélyokat.
Az Egyszólam zenekar oszlopos tagja volt, a mostani trióban résztveő Sáringer Kálmánnal egyetemben.
Juhász Zoltán a táncházmozgalom egyik első dudás-furulyás előadóművésze.
Nyitrai Marianna bemutatkozása:
"Néprajzkutató vagyok és népdalénekes. A hagyományos életközösségek érdekelnek. Bukovinai székely családba születtem Bonyhádon. Apám „hadiki”, anyám andrásfalvi származású. A rokonság székely beszéde vett körül. A beszélt nyelv zenéje idővel annyi örömet és érdeklődést ébresztett bennem, hogy igyekeztem a hagyományos kultúra filológiai hátterét is lélekkel megtanulni. Pécsett végeztem, Kolozsvárott voltam harmadéves néprajz szakon. Erdélyország még adott otthont később is, amikor a Háromszék Táncegyütteshez kerültem énekesnek. Szakdolgozatom Szászcsávás táncait taglalja. Eddigi életem ereje zenészbarátaim bátorításán múlott, és persze mindazokon, akik megtiszteltek hallgató figyelmükkel. A magyar pásztorság zenei hagyományát Juhász Zoltán és az Egyszólam zenekar, a vonós tánczene örömét az Üsztürü zenekar mellett élem. Más népek zenéjében, főleg a szomszédság déli szláv dalaiban Végh Andor a mentorom és zenész kollégám. Anyanyelvem vezetett el a törökségi népek rokonlelkéhez. Jártam-keltem, gyűjtöttem köztük is."
Sáringer Kálmán bemutatkozása:
"A 70-es évek második felében, nem kis részben a kibontakozó táncház-mozgalom hatására, kezdtem foglalkozni a hagyományos paraszt-furulya játékkal. A különböző furulyák mellé később a duda is csatlakozott. A 80-as évektől kezdve a mai napig járok, főleg erdélyi furulyásokhoz gyűjteni, tanulni. Egyik nagyon szeretett vidékem Gyimes, ahol fennmaradt, és még a mai napig is használják az ősi ritmushangszert, a gardont. Több mint 30 éve tanítok népi furulyát, kezdetben a bicskei- jelenleg a budakalászi zeneiskolában. Alapító tagja vagyok az Egyszólam együttesnek. Az évente megrendezett nyári táborunkban azok számára is népszerűsítjük a pásztorhangszereken eljátszható magyar népzenét, akik az intézményi képzésekben nem vesznek részt."
Szervező: Regionális Kreatív Műhely, Magyarkanizsa
A belépés díjtalan
|