|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
Egyre több helyi lakos látogat ki az oromi Malomfesztiválra, ami annak is köszönhető, hogy számukra ingyenes a belépés, és egyre több külföldi is megfordul ezen, a környéken egyedülálló fesztiválon, melynek hangulata, varázsa rabul ejt mindenkit.
Az egész napos programok egymást érik, este pedig több helyszínen szól a különböző stílusú zene, tehát nincs olyan, hogy valaki ne találjon kedvére valót. A gyermek- és állatbarát rendezvényen anyukák ... |
|
A hívek nemcsak a templom védőszentjét köszöntötték, hanem az új plébános, Verebélyi Árpád atya első horgosi szentmiséjén is részt vehettek.
A Havas Boldogasszony Szűz Mária egyik megnevezése, akit ebben a minőségében a tisztaság és a mennyei gondviselés jelképeként tisztelnek. Az ünnep eredete egy ősi keresztény hagyományra vezethető vissza, a legenda szerint augusztus 5-én hó hullott egy templomépítés helyének kijelölésére.
A ... |
|
Magyarkanizsa községben augusztus első szombatján egymást érték a jobbnál jobb programok. Az egyik ilyen volt a martonosi halászléfőző verseny, melynek már igencsak nagy múltja van. A Ponty Sporthorgász Egyesület szervezésében a helyi közösség mögötti téren az esemény már kora reggel elkezdődött, és ahogy az Martonoson lenni szokott, a jókedvnek semmi nem szabott határt, így szinte egész nap kitartott a kiváló hangulat.
Az idei már a huszonharmadik ... |
|
Augusztus 9-én, most szombaton tartják meg Magyarkanizsán a nagy múltú Futó- és úszómaratont, immáron 43. alkalommal. A benevezők már online is jelentkezhettek, és meg is tették, olyannyira, hogy minden eddiginél többen vannak már most, ráadásul még a helyszínen is be lehet nevezni. A részletekről Kónya Róbert szervező számolt be, valamint a Bro’s Gym Sportegyesület képviseletében Pálfi Krisztián, aki elárulta, hogy plusz sportprogramokat is szerveznek a ... |
|
Az oromi helyi közösség és az Orom Fejlődéséért Polgárok Egyesülete szervezésében szombaton tartották a Sörfesztivált és az Oromiak Nyolcadik Nagy Világtalálkozóját. Az Arany János Általános Iskola udvara és az épület is megtelt tartalommal, hisz a programok reggeltől éjszakáig tartottak.
A kiserdő hűvösében főzőcskéztek a versenyre benevezett csapatok, akik már reggel nyolckor a bográcsok alá nyújtottak, és készítették a jobbnál jobb pörkölteket. ... |
|
|
|
|
|
|
|

Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak.
Bővebben:
Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül
„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek
|
|
|
|
|
|