| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nem kell ahhoz messzire utaznunk, hogy rendezett környezetben, otthonosan, mégis vízparton hűsöljünk. Szerencsések a magyarkanizsaiak, mert minden adott számukra ahhoz, hogy kényelmesen, tiszta, szép körülmények között töltsék el napjaikat olyankor, amikor a hőség kikényszeríti az őket a vízpartra. Nemcsak a helyieknek biztosít kikapcsolódást és megpihenést a helyi Tisza-part, hanem a távolabbról érkezőket is tárt karokkal várja.
Ahogy leérünk a ... |
|
|
Szerbiából két önkormányzat, Versec és Magyarkanizsa vett részt a Német Fejlesztési Alap által Észak-Macedóniában, Velesben megszervezett nemzetközi találkozón, amelyen a nemek egyenjogúságát biztosító intézkedésekről, tapasztalatokról volt szó. Községünket háromtagú delegáció képviselte, köztük Telek Krisztina, a községi Szociális Központ igazgatója, akit hazaérkezése után tapasztalatairól kérdeztünk.
- Észak-Macedóniában már jó ... |
|
|
A körülmények ellenére eredményes tanévet zárt horgosi Kárász Karolina Általános Iskola. A ballagást június 7-én, szombaton tartották meg, s büszkén jelentették be, hogy az elmúlt nyolc évben náluk tanult a Kárpát-medence legjobb kis matematikusa.
Gulyás Oldal Anita igazgatóval, s a generáció két legjobb diákjával, Balázs Piri Kevinnel és Bohata Bencével beszélgettünk.
- Összesen 69 diákunk ballagott el a horgosi, ... |
|
|
Ballagási ünnepséget tartottak Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Az Alapfokú Zeneiskolából 21 tanuló ballagott el.
Különféle díjakat, elismeréseket osztottak ki, mint amilyen a Kornelia Stanković- és a Ljubica Marić-diploma, valamint az iskola tanulói ünnepi műsorral készültek, és a ballagó diákok is egy utolsó fellépés erejéig színpadra álltak.
Atyimcsev Judit, az intézmény igazgatója elmondta: „Különböző hangszereken ... |
|
|
Tizenötödik alkalommal szervezte meg Kenyeres Ivanka, a Vajdasági Képzőművészeti Kör elnöke az egyesület tagjainak segítségével a festőtábort. A nagy hagyományú rendezvény minden alkalommal jótékonysági célt is szolgál, amellett, hogy összesereglenek a környékbeli képzőművészek, és közösen alkotnak.
Ezúttal a résztvevők szombaton a Jókai Mór Művelődési Otthonban gyülekeztek, ahol már megszokott módon, jó hangulatban, egymást régi ismerősként ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsa város dualizmus kori művelődéstörténetének bemutatását ígéri Fejős Sándor a Magyarkanizsa művelődéstörténete (1867–1918) (2019) című kötetéhez írt bevezetőjében, s a korszak kulturális életének négy meghatározó színterén, a maga intézményeit akkoriban megteremtő oktatásügy, a virágkorukat élő társadalmi szervezetek működésén, a helyi sajtó szerepén, és az „új iparágként” kibontakozó gyógyturizmus fejlődésén keresztül tervezi bemutatni a polgárosodó közösség életének gyarapodó értékeit. Érdemes a korszak történetével foglalkozni, hiszen a kiegyezést követő évtizedek, majd a századforduló időszaka a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlődés tekintetében Magyarkanizsa – és valamennyi délvidéki város – leggazdagabb korszakának tekinthető. Ó-Kanizsának – 1902 májusától Magyarkanizsa, 1908–1914 között rendezett tanácsú városnak – később csak Kanizsaként emlegetett Tisza-parti településnek gazdag történeti irodalma van, Appel Ede adorjáni plébános 1886-ban Szabadkán megjelent Ókanizsa nagyközség történelmi, helyrajzi, gazdasági, népismei és statisztikai ismertetése című könyvében elsőként foglalta össze a város múltjára vonatkozó legfontosabb ismereteket, mellette a száztíz évvel később megjelent Kanizsa monográfiája I. (Az ősidőktől 1848-ig) (1995) nyújt biztos támpontokat a történelmi tájékozódáshoz. Fejős Sándor könyve tehát a megjelenése pillanatában az ismeretek gyarapítását ígérte az olvasóinak.
Bővebben:
Magyarkanizsa művelődéstörténete – történetek nélkül
„Egyenesítések” – Válasz Mák Ferencnek
|
|
|
|
|
|
