| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.07.17.
Gyümölcstől roskadozó fák Velebiten

A Magyarkanizsa községhez tartozó Velebit határában, amely település épp a hétvégén ünnepelte a falunapját, számtalan helyen lehet látni sárgabarack-ültetvényt. Az út szélén, néhol bekerítve, máshol még csak be sem kerítve csábítják az arra járót a narancssárgára, szép nagyra nőtt barackok, amelyek egy részét már leszedték, másik részéből meg még maradt bőven szedni való. A magyarkanizsai Maoduš Miloš velebiti ültetvényén gyönyörű és ízletes ...

   2024.07.17.
Ha nem lesz eső, nem lesz termés sem

Összecsavarodott kukoricalevelek, egyre jobban felszáradt napraforgók - sajnos ez jellemzi a Magyarkanizsa községbeli parcellákat. Ha továbbra sem lesz eső és lehűlés, tengeri és napraforgó sem lesz, ugyanis besülnek a szemek - mondják a szakértők.
Júniusban Magyarkanizsa községben közel 100 milliméter eső esett, de ennek ellenére aszály sújtja a térséget. Az elmúlt hetek szárazsága és a vele járó forróság sajnos egyre jobban meglátszik a kultúrnövényeken. ...

   2024.07.17.
Tisza-part, medencék, hűsítő italok

A magyarkanizsai strandon minden adott a kellemes kikapcsolódáshoz, medencék, kávézók, játszótér és homokos strand várja a látogatókat.
Sokan mártóztak meg a Tiszában, a gyerekekkel érkezők pedig inkább a medencét választották.
Huszár István jobban szeret a folyóvízben felfrissülni, és a strandon hűsölni, mint a medence partján: „Mivel az idén nem mentünk nyaralni, úgy gondoltuk, hogy kilátogatunk ide, itt van közel ez a kanizsai fürdőhely ...

   2024.07.17.
A természetről és a mesterséges intelligenciáról tanulnak a magyarkanizsai gyerekek

A természet és mi, illetve A mesterséges intelligencia és mi címmel szervezett nyári foglalkozásokat kisdiákoknak a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ. A mai gyerekek többet töltenek már a számítógép előtt, mint a szabadban, a cél tehát az volt, hogy mindkét világ szépségeivel, kihívásaival megismertessék a gyerekeket. Elsőként Máriás Ildikót, a központ igazgatóját kérdeztük a táborok témáiról.
- Mivel a Digitális ...

   2024.07.16.
„Egy csomó réteget le kell szedni ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk”

Szelevényi Vito zenész, aki nemrég alapította zenekarát, melynek most lesz a negyedik koncertje Budapesten. De emellett imádja a Tiszát, a sportokat, s újabban meditál is.
* Hogy jelent meg a zene az életedben? Tudtad gyerekkordban, hogy mi szeretnél lenni, ha felnősz?
— Fogalmam sem volt, hogy mi szeretnék lenni. Jó gyerekkorom volt, úgy érzem, nem kívánhatnék jobb szülőket. Apa által sok zenét kaptam, konkrétan születésem közben is szólt zene. ...

 
Keresés
 

   2021.11.02.
Az ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek Martonoson

Az 1944-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek november 1-én Martonoson. 1944. november 21-én Martonoson Werner Mihály apátplébános mellett további 23 ártatlan magyar áldozatot végeztek ki a partizánok, miután több napon át kínozták őket. 

A megemlékezésen jelen voltak az 1944-es martonosi áldozatok hozzátartozói is, akik évről évre kijárnak a helyi temetőbe és visszaemlékeznek felmenőikre. Holló Ferenc mindössze négyéves volt, mikor édesapját 1944 novemberében elhurcolták majd kivégezték a partizánok. 

- Édesanyám és a testvérem mesélte el nekem az akkor történteket, hogy összeszedték az embereket és az én édesapám is köztük volt. Azt tudom, hogy nem volt semmi bűne, ez egy állatias tett volt. Bevitték a községháza pincéjébe és közel tíz napig kínozták őket. Aztán november 21-én már nem voltak ott, kivitték őket a Tiszához. 

A megemlékezésen dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke emlékezett vissza az 1944-ben történt eseményekre. 

- Martonoson is gyakorlatilag ugyanaz a forgatókönyv zajlott le, mint a Délvidék más településein. Az áldozatok között van a leventeoktató, akit előzőleg vertek agyon a saját udvarán, illetve a pincében összegyűjtött emberek, akiket később a Csúrgónál lőttek egy tömegsírba 1944. november 21-én. A martonosi események nagyon tragikusak voltak, hiszen itt brutális, embertelen kínzásoknak vetették alá a foglyokat. Rendkívül kegyetlen sors jutott a martonosi áldozatoknak. 

Az eseményén végén az emlékezés koszorúit elhelyezték az áldozatok hozzátartozói mellett a Vajdasági Magyar Szövetség, a Délvidék Kutató Központ, a martonosi helyi közösség, valamint az önkormányzat képviselői. 

Bővebben: 




Az ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek Martonoson

„Nem volt semmi bűne”