Az 1944-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek november 1-én Martonoson. 1944. november 21-én Martonoson Werner Mihály apátplébános mellett további 23 ártatlan magyar áldozatot végeztek ki a partizánok, miután több napon át kínozták őket.
A megemlékezésen jelen voltak az 1944-es martonosi áldozatok hozzátartozói is, akik évről évre kijárnak a helyi temetőbe és visszaemlékeznek felmenőikre. Holló Ferenc mindössze négyéves volt, mikor édesapját 1944 novemberében elhurcolták majd kivégezték a partizánok.
- Édesanyám és a testvérem mesélte el nekem az akkor történteket, hogy összeszedték az embereket és az én édesapám is köztük volt. Azt tudom, hogy nem volt semmi bűne, ez egy állatias tett volt. Bevitték a községháza pincéjébe és közel tíz napig kínozták őket. Aztán november 21-én már nem voltak ott, kivitték őket a Tiszához.
A megemlékezésen dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke emlékezett vissza az 1944-ben történt eseményekre.
- Martonoson is gyakorlatilag ugyanaz a forgatókönyv zajlott le, mint a Délvidék más településein. Az áldozatok között van a leventeoktató, akit előzőleg vertek agyon a saját udvarán, illetve a pincében összegyűjtött emberek, akiket később a Csúrgónál lőttek egy tömegsírba 1944. november 21-én. A martonosi események nagyon tragikusak voltak, hiszen itt brutális, embertelen kínzásoknak vetették alá a foglyokat. Rendkívül kegyetlen sors jutott a martonosi áldozatoknak.
Az eseményén végén az emlékezés koszorúit elhelyezték az áldozatok hozzátartozói mellett a Vajdasági Magyar Szövetség, a Délvidék Kutató Központ, a martonosi helyi közösség, valamint az önkormányzat képviselői.
Bővebben:
Az ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek Martonoson
„Nem volt semmi bűne”
|