| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.06.21.
Hatalmas fürtökben csüng a szőlő

Túlnyomórészt jó szőlőtermésre számítanak az észak-bácskai borászok, azonban ez helyenként változó.
Némely termelő szőlője nagyon szépen fejlődik, sok terméssel, sőt, soha ilyen jó nem volt még a várható hozam, mint most, másoknál azonban a korai fagy megtette a hatását, így van, aki a tavalyi évhez képest mintegy 20 százalékos terméskiesésre számít.
Hatalmas fürtökben csüng a szőlő Bíró Nándor szőlősében. A horgosi borász nagyon ...

   2024.06.21.
Buli lesz a szabadstrandon – egész nyáron

Berobbant a nyár és a vakáció. Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodájának a csapata már leköltözött a Tisza-parti Strandházba. Előkészítették a terepet a buliszezonra. Milyen programokkal várják majd a fiatalokat a nyári időszakban? Hubai Dávid koordinátort kérdeztük.
- Az egyik programunk a Stranddiszkó lesz, aminek volt már egy szezon előtti bevezetője. Ebből tervezünk majd még néhányat. A Strandháznál leszünk egész nyáron, ahol állandó jelleggel ...

   2024.06.20.
Javában tart a búza aratása

A hozam elfogadhatónak bizonyul, 30-35 mázsás holdankénti termésről számolnak be a gazdák. Emellett a szemek nedvességtartalma is megfelelő. A gazdák bíznak abban, hogy a jövőben emelkedik majd a kilogrammonkénti felvásárlási ár.
Az árpához és az olajrepcéhez hasonlóan a búza aratása is a vártnál jóval korábban kezdődött. A kombájnok megállás nélkül dolgoztak az oromi határban. Az idei év több szempontból is más, mint az eddigiek. Míg tavaly a ...

   2024.06.20.
Nyári nyelvi tábor

A magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény szinte minden szegletében történik valami a nyáron is. A pincében a kisdiákok, összesen tizenketten egy héten át szerbül tanulnak Vadász Kornélia óvó nénitől. A Szóvarázs – Kisiskolások toleranciatábora már másodízben zajlik és nagyon jó szolgálatot tesz azoknak a gyerekeknek, akik szeretnének kicsit jobban megtanulni szerbül. A FERHA, azaz a Felnőttképzők Regionális Hálózata keretein belül ...

   2024.06.20.
Várják az új Ronaldók, Messik jelentkezését Magyarkanizsán

Új elnöke van június 18-ától a magyarkanizsai Potisje Labdarúgó Klubnak Dalibor Crkvenjakov ismert helybeli focista személyében. A pontos terveiről talán még korai kérdezni, de az biztos, hogy a klubban továbbra is nagy figyelmet szentelnek majd az utánpótlás nevelésnek. Tagtoborzót hirdettek azon gyerekek számára, akik komolyabban szeretnének a labdarúgással foglalkozni.
Dalibor Crkvenjakovot és egyik edzőtársát, Papdancsó Igort kérdeztük a focisuliról, ...

 
Keresés
 

   2022.01.14.
Branka útja a két Kanizsáról Spanyolországig és Indiáig

Kényes témával foglalkozik a Branka című rövidfilm, ami a szabadkai származású, Budapesten élő K. Kovács Ákos rendező és a magyarkanizsai Oláh Tamás forgatókönyvíró közös alkotása. A jugoszláviai csecsemőrablásokkal foglalkoznak. A 60-as évektől kezdve újszülöttek tűntek el a kórházakból, a téma azonban sokáig tabunak számított, csak a 2000-es években kezdett el vele foglalkozni a sajtó. 

A film több mint húsz fesztiválra eljutott, s számos díjat kapott. Az alkotásról és sikereiről a forgatókönyvírót, Oláh Tamást kérdeztük. 

- Közhely az, hogy sokszor a téma találja meg az embert. Olvastam egy cikket a jugoszláviai csecsemőrablások történetéről, illetve ezeknek egy apró részletéről, hogy mennyi anya keresi még ma is a gyermekét, s hogy mennyire nincsenek nyomok, s nincsenek felelősök. Erről beszélgettünk egyszer Budapesten K. Kovács Ákossal, a film rendezőjével. Ő erről addig még nem hallott. Ákos azt mondta, hogy filmet kellene forgatni a sztoriból. Már az elején tudtuk, hogy ugyan dokumentarista módon nyúlnánk a témához, de nem dokumentumfilmet szeretnénk készíteni. Már csak azért sem, mert nagyon kevés dolog ismert minderről az ügy természetéből adódóan. Arról van szó konkrétan, hogy a volt Jugoszláviában a 60-as évektől kezdve feltételezések szerint a 90-es évekig állami szülészeti klinikákról állami segítséggel, illetve az ottani orvosoknak a közreműködésével csempésztek ki újszülötteket, akiket külföldi pároknak adtak el. A vérszerinti szülőknek azt hazudták, hogy a babák a születésük után meghaltak. Szívenütő, ugyanakkor gyomorforgató ez az egész ügy, de mi az emberi oldalát akartuk mindennek megmutatni. A filmünk középpontjában nem az anyák, a babák, nem a családok állnak, hanem egy Branka nevű ápolónő. 

- Neki kellene a gyerekeket elvenni a szülőktől. 

- Így van. Brankát állítjuk egy olyan döntés elé, ami egy univerzális, morális döntés, s aminek olyan súlya van, hogy azzal nehezen lehet csak megküzdeni. Valójában minden film általános emberi dolgokról, keservekről, döntésekről szól, s a filmünknek is ez van a központjában, meg nyilván ez a szörnyű történelmi tény, az ellopott csecsemők története. 

- Tavaly mutatták be a filmet, s azóta már több mint 20 fesztiválra eljutott az alkotás, s mindenütt nagyon jól fogadta a zsűri. 

- Nagyon örülünk neki, hogy az elmúlt időszakban tényleg számos európai és Európán kívüli fesztiválon is szerepelhetett a film. A díjak is azt mutatják, mind a színészi díjak, illetve a legjobb rendezőnek, a legjobb filmnek járó díjak, hogy valóban sikerült megragadnunk valamit. Nagyon fontos a számunkra, hogy ezzel a filmmel felhívjuk a figyelmet erre problémára, ami még ma is fájó. 

- Mely fesztiválokon szerepelt legjobban az alkotás? 

- Spanyolországban, a súriai rövidfilmfesztiválon lett a legjobb film és ott Dina Mušanović, a film címszereplője megkapta a legjobb főszereplőnek járó díjat is. Berlinben saját kategóriájában szintén az egyik legjobb filmnek választották, és egy olasz fesztiválon is megnyerte a közönségdíjat, illetve a legjobb filmzenéért járó díjat. A magyarországi fesztiválok közül ki kell emelni a Lakiteleki Filmszemlét, ahol szintén fődíjas lett, de díjazták a BUSHO-n, azaz a Budapest Short Film Festivalon is. Azonban már az is nagy szó, hogy 24 fesztiválra jutott el eddig az alkotás Indiától kezdve, Egyiptomon át, egészen Portugáliáig. 

- Úgy tudom, Spanyolországban tananyag lesz a filmből. 

- Kaptunk megkeresést egy Spanyolországban tanító, görög származású filmkészítőtől. Ő kérte el tőlünk a film egy kópiáját, hogy Madridban, egy rövidfilmképzési kurzuson tanítsa a diákoknak ezt a filmet. 

- Összejött egy nagyon jó filmes csapat, fiatal alkotógárda. Lesz-e újabb közös film? 

- Bízok benne, hogy lesz, hisz egy olyan csapat jött össze, akikkel bármikor forgatna újra filmet az ember. Nyolc napig dolgoztunk együtt, de még a műszaki csapat tagjai is azt mondják, hogy bármikor újra csinálnák az egészet elölről, mert annyira meghatározó élmény volt a számukra. Ugyanezt mondták a színészek, de nekünk, az alkotócsapat vezetői számára is pozitív élmény volt a munka. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy ez egy nemzetközi stáb volt. A stáb jelentős része magyarországi volt, a színészek szerbiaiak, a főszereplő Bosznia-Hercegovinából érkezett. Tehát nemzetközi együttműködéssel jöhetett létre a film Magyarkanizsán és Törökkanizsán. 

Bővebben: 




Branka útja a két Kanizsáról Spanyolországig és Indiáig