| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.06.25.
Csapattá kovácsolódtak a Multikulturalizmus Táborának résztvevői

A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási, Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásával idén újra visszatért a magyarkanizsai Tisza-partra a Multikulturalizmus Tábora, amelyen két váltásban összesen 16 vajdasági középiskola diákja vett részt, összesen 128-an. A feladatokat a tanulók vegyes csapatokban oldották meg sikeresen – ezzel is elősegítve a tábor céljának megvalósulását: a nemzetek közti tolerancia erősítését. 

   2025.06.23.
Ki korán kel, jó portékát lel

Az idei második vásár igazán tartalmas és sikeres volt most vasárnap Magyarkanizsán. Sokan voltak, nagy volt a kínálat, nagy volt a hőség is, mégis kellemesen elfért minden és mindenki a nagy vásártéren, ahol plusz tartalmakkal is bővítették a most már újra régi fényében tündöklő, közösségi eseményt. Ezúttal a már jól megszokott vérnyomás és vércukorszint mérés és természetesen az árusok, lovasok és gyermekprogramokat szolgáltatók mellett új tartalommal ...

   2025.06.23.
A valóra vált lila álom

Mindenkiben ott van a természethez való ragaszkodás, kiben mélyen elrejtve, kiben egészen közel a felszínhez. Lelkünk egy kevésbé, vagy nagyon rejtett része emlékszik arra, hogy egy tőről fakadunk, és őseink a föld szagát mélyen belélegezve, verejtékcseppekkel is behintve azt – éltek egykor lassabban és jobban tisztelve az éltető erőt adó termőt. 
Erre az ősi erőre emlékeztet az az egy holdnyi lilaság is, mely a forgalmas Magyarkanizsa-Zenta közti ...

   2025.06.23.
Elsőáldozók találkozója Tóthfaluban

A Szabadkai Egyházmegye elsőáldozóinak találkozóját idén is Tóthfaluban rendezték meg szombaton, június 21-én. A találkozón a gyerekek megtanulhatták, milyen fontos szerepe van a hitnek az életükben, hiszen először közös imán vettek részt a templomban.  
A rendezvény célja a barátkozás és a vallás gyakorlása játékosan, sporttal egybekötve. A foglalkozásokba a plébánosok is bekapcsolódtak, akik megmutatták az idei elsőáldozóknak, hogy az ...

   2025.06.23.
Évadzáró műsort tartott a horgosi Bartók

Horgoson a néptáncnak és a népzenének nagyon erős, mélyre gyökerező hagyományai vannak - mondta Szécsi Zsolt, az egyesület művészeti vezetője. 
Az 1933 óta aktívan működő intézmény népművészeit telt ház fogadta a helyi Művelődési Ház színháztermében. A népművészeti szakcsoportok éves munkáját tekinthette meg a közönség.  
Szécsi Zsolt művészeti vezető elmondta: „Itt, Horgoson a néptáncnak és a népzenének nagyon ...

 
Keresés
 

   2022.01.14.
Branka útja a két Kanizsáról Spanyolországig és Indiáig

Kényes témával foglalkozik a Branka című rövidfilm, ami a szabadkai származású, Budapesten élő K. Kovács Ákos rendező és a magyarkanizsai Oláh Tamás forgatókönyvíró közös alkotása. A jugoszláviai csecsemőrablásokkal foglalkoznak. A 60-as évektől kezdve újszülöttek tűntek el a kórházakból, a téma azonban sokáig tabunak számított, csak a 2000-es években kezdett el vele foglalkozni a sajtó. 

A film több mint húsz fesztiválra eljutott, s számos díjat kapott. Az alkotásról és sikereiről a forgatókönyvírót, Oláh Tamást kérdeztük. 

- Közhely az, hogy sokszor a téma találja meg az embert. Olvastam egy cikket a jugoszláviai csecsemőrablások történetéről, illetve ezeknek egy apró részletéről, hogy mennyi anya keresi még ma is a gyermekét, s hogy mennyire nincsenek nyomok, s nincsenek felelősök. Erről beszélgettünk egyszer Budapesten K. Kovács Ákossal, a film rendezőjével. Ő erről addig még nem hallott. Ákos azt mondta, hogy filmet kellene forgatni a sztoriból. Már az elején tudtuk, hogy ugyan dokumentarista módon nyúlnánk a témához, de nem dokumentumfilmet szeretnénk készíteni. Már csak azért sem, mert nagyon kevés dolog ismert minderről az ügy természetéből adódóan. Arról van szó konkrétan, hogy a volt Jugoszláviában a 60-as évektől kezdve feltételezések szerint a 90-es évekig állami szülészeti klinikákról állami segítséggel, illetve az ottani orvosoknak a közreműködésével csempésztek ki újszülötteket, akiket külföldi pároknak adtak el. A vérszerinti szülőknek azt hazudták, hogy a babák a születésük után meghaltak. Szívenütő, ugyanakkor gyomorforgató ez az egész ügy, de mi az emberi oldalát akartuk mindennek megmutatni. A filmünk középpontjában nem az anyák, a babák, nem a családok állnak, hanem egy Branka nevű ápolónő. 

- Neki kellene a gyerekeket elvenni a szülőktől. 

- Így van. Brankát állítjuk egy olyan döntés elé, ami egy univerzális, morális döntés, s aminek olyan súlya van, hogy azzal nehezen lehet csak megküzdeni. Valójában minden film általános emberi dolgokról, keservekről, döntésekről szól, s a filmünknek is ez van a központjában, meg nyilván ez a szörnyű történelmi tény, az ellopott csecsemők története. 

- Tavaly mutatták be a filmet, s azóta már több mint 20 fesztiválra eljutott az alkotás, s mindenütt nagyon jól fogadta a zsűri. 

- Nagyon örülünk neki, hogy az elmúlt időszakban tényleg számos európai és Európán kívüli fesztiválon is szerepelhetett a film. A díjak is azt mutatják, mind a színészi díjak, illetve a legjobb rendezőnek, a legjobb filmnek járó díjak, hogy valóban sikerült megragadnunk valamit. Nagyon fontos a számunkra, hogy ezzel a filmmel felhívjuk a figyelmet erre problémára, ami még ma is fájó. 

- Mely fesztiválokon szerepelt legjobban az alkotás? 

- Spanyolországban, a súriai rövidfilmfesztiválon lett a legjobb film és ott Dina Mušanović, a film címszereplője megkapta a legjobb főszereplőnek járó díjat is. Berlinben saját kategóriájában szintén az egyik legjobb filmnek választották, és egy olasz fesztiválon is megnyerte a közönségdíjat, illetve a legjobb filmzenéért járó díjat. A magyarországi fesztiválok közül ki kell emelni a Lakiteleki Filmszemlét, ahol szintén fődíjas lett, de díjazták a BUSHO-n, azaz a Budapest Short Film Festivalon is. Azonban már az is nagy szó, hogy 24 fesztiválra jutott el eddig az alkotás Indiától kezdve, Egyiptomon át, egészen Portugáliáig. 

- Úgy tudom, Spanyolországban tananyag lesz a filmből. 

- Kaptunk megkeresést egy Spanyolországban tanító, görög származású filmkészítőtől. Ő kérte el tőlünk a film egy kópiáját, hogy Madridban, egy rövidfilmképzési kurzuson tanítsa a diákoknak ezt a filmet. 

- Összejött egy nagyon jó filmes csapat, fiatal alkotógárda. Lesz-e újabb közös film? 

- Bízok benne, hogy lesz, hisz egy olyan csapat jött össze, akikkel bármikor forgatna újra filmet az ember. Nyolc napig dolgoztunk együtt, de még a műszaki csapat tagjai is azt mondják, hogy bármikor újra csinálnák az egészet elölről, mert annyira meghatározó élmény volt a számukra. Ugyanezt mondták a színészek, de nekünk, az alkotócsapat vezetői számára is pozitív élmény volt a munka. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy ez egy nemzetközi stáb volt. A stáb jelentős része magyarországi volt, a színészek szerbiaiak, a főszereplő Bosznia-Hercegovinából érkezett. Tehát nemzetközi együttműködéssel jöhetett létre a film Magyarkanizsán és Törökkanizsán. 

Bővebben: 




Branka útja a két Kanizsáról Spanyolországig és Indiáig