| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.08.11.
Azért is egyedi, mert a miénk

Egyre több helyi lakos látogat ki az oromi Malomfesztiválra, ami annak is köszönhető, hogy számukra ingyenes a belépés, és egyre több külföldi is megfordul ezen, a környéken egyedülálló fesztiválon, melynek hangulata, varázsa rabul ejt mindenkit. 
Az egész napos programok egymást érik, este pedig több helyszínen szól a különböző stílusú zene, tehát nincs olyan, hogy valaki ne találjon kedvére valót. A gyermek- és állatbarát rendezvényen anyukák ...

   2025.08.05.
Búcsút tartottak Horgoson a Havas Boldogasszony-plébániatemplomban

A hívek nemcsak a templom védőszentjét köszöntötték, hanem az új plébános, Verebélyi Árpád atya első horgosi szentmiséjén is részt vehettek. 
A Havas Boldogasszony Szűz Mária egyik megnevezése, akit ebben a minőségében a tisztaság és a mennyei gondviselés jelképeként tisztelnek. Az ünnep eredete egy ősi keresztény hagyományra vezethető vissza, a legenda szerint augusztus 5-én hó hullott egy templomépítés helyének kijelölésére. 
A ...

   2025.08.05.
Csak a bográcsban úszkáltak

Magyarkanizsa községben augusztus első szombatján egymást érték a jobbnál jobb programok. Az egyik ilyen volt a martonosi halászléfőző verseny, melynek már igencsak nagy múltja van. A Ponty Sporthorgász Egyesület szervezésében a helyi közösség mögötti téren az esemény már kora reggel elkezdődött, és ahogy az Martonoson lenni szokott, a jókedvnek semmi nem szabott határt, így szinte egész nap kitartott a kiváló hangulat. 
Az idei már a huszonharmadik ...

   2025.08.05.
Minden eddiginél több jelentkező

Augusztus 9-én, most szombaton tartják meg Magyarkanizsán a nagy múltú Futó- és úszómaratont, immáron 43. alkalommal. A benevezők már online is jelentkezhettek, és meg is tették, olyannyira, hogy minden eddiginél többen vannak már most, ráadásul még a helyszínen is be lehet nevezni. A részletekről Kónya Róbert szervező számolt be, valamint a Bro’s Gym Sportegyesület képviseletében Pálfi Krisztián, aki elárulta, hogy plusz sportprogramokat is szerveznek a ...

   2025.08.03.
Orom kitárta kapuit

Az oromi helyi közösség és az Orom Fejlődéséért Polgárok Egyesülete szervezésében szombaton tartották a Sörfesztivált és az Oromiak Nyolcadik Nagy Világtalálkozóját. Az Arany János Általános Iskola udvara és az épület is megtelt tartalommal, hisz a programok reggeltől éjszakáig tartottak. 
A kiserdő hűvösében főzőcskéztek a versenyre benevezett csapatok, akik már reggel nyolckor a bográcsok alá nyújtottak, és készítették a jobbnál jobb pörkölteket. ...

 
Keresés
 

   2022.01.14.
Branka útja a két Kanizsáról Spanyolországig és Indiáig

Kényes témával foglalkozik a Branka című rövidfilm, ami a szabadkai származású, Budapesten élő K. Kovács Ákos rendező és a magyarkanizsai Oláh Tamás forgatókönyvíró közös alkotása. A jugoszláviai csecsemőrablásokkal foglalkoznak. A 60-as évektől kezdve újszülöttek tűntek el a kórházakból, a téma azonban sokáig tabunak számított, csak a 2000-es években kezdett el vele foglalkozni a sajtó. 

A film több mint húsz fesztiválra eljutott, s számos díjat kapott. Az alkotásról és sikereiről a forgatókönyvírót, Oláh Tamást kérdeztük. 

- Közhely az, hogy sokszor a téma találja meg az embert. Olvastam egy cikket a jugoszláviai csecsemőrablások történetéről, illetve ezeknek egy apró részletéről, hogy mennyi anya keresi még ma is a gyermekét, s hogy mennyire nincsenek nyomok, s nincsenek felelősök. Erről beszélgettünk egyszer Budapesten K. Kovács Ákossal, a film rendezőjével. Ő erről addig még nem hallott. Ákos azt mondta, hogy filmet kellene forgatni a sztoriból. Már az elején tudtuk, hogy ugyan dokumentarista módon nyúlnánk a témához, de nem dokumentumfilmet szeretnénk készíteni. Már csak azért sem, mert nagyon kevés dolog ismert minderről az ügy természetéből adódóan. Arról van szó konkrétan, hogy a volt Jugoszláviában a 60-as évektől kezdve feltételezések szerint a 90-es évekig állami szülészeti klinikákról állami segítséggel, illetve az ottani orvosoknak a közreműködésével csempésztek ki újszülötteket, akiket külföldi pároknak adtak el. A vérszerinti szülőknek azt hazudták, hogy a babák a születésük után meghaltak. Szívenütő, ugyanakkor gyomorforgató ez az egész ügy, de mi az emberi oldalát akartuk mindennek megmutatni. A filmünk középpontjában nem az anyák, a babák, nem a családok állnak, hanem egy Branka nevű ápolónő. 

- Neki kellene a gyerekeket elvenni a szülőktől. 

- Így van. Brankát állítjuk egy olyan döntés elé, ami egy univerzális, morális döntés, s aminek olyan súlya van, hogy azzal nehezen lehet csak megküzdeni. Valójában minden film általános emberi dolgokról, keservekről, döntésekről szól, s a filmünknek is ez van a központjában, meg nyilván ez a szörnyű történelmi tény, az ellopott csecsemők története. 

- Tavaly mutatták be a filmet, s azóta már több mint 20 fesztiválra eljutott az alkotás, s mindenütt nagyon jól fogadta a zsűri. 

- Nagyon örülünk neki, hogy az elmúlt időszakban tényleg számos európai és Európán kívüli fesztiválon is szerepelhetett a film. A díjak is azt mutatják, mind a színészi díjak, illetve a legjobb rendezőnek, a legjobb filmnek járó díjak, hogy valóban sikerült megragadnunk valamit. Nagyon fontos a számunkra, hogy ezzel a filmmel felhívjuk a figyelmet erre problémára, ami még ma is fájó. 

- Mely fesztiválokon szerepelt legjobban az alkotás? 

- Spanyolországban, a súriai rövidfilmfesztiválon lett a legjobb film és ott Dina Mušanović, a film címszereplője megkapta a legjobb főszereplőnek járó díjat is. Berlinben saját kategóriájában szintén az egyik legjobb filmnek választották, és egy olasz fesztiválon is megnyerte a közönségdíjat, illetve a legjobb filmzenéért járó díjat. A magyarországi fesztiválok közül ki kell emelni a Lakiteleki Filmszemlét, ahol szintén fődíjas lett, de díjazták a BUSHO-n, azaz a Budapest Short Film Festivalon is. Azonban már az is nagy szó, hogy 24 fesztiválra jutott el eddig az alkotás Indiától kezdve, Egyiptomon át, egészen Portugáliáig. 

- Úgy tudom, Spanyolországban tananyag lesz a filmből. 

- Kaptunk megkeresést egy Spanyolországban tanító, görög származású filmkészítőtől. Ő kérte el tőlünk a film egy kópiáját, hogy Madridban, egy rövidfilmképzési kurzuson tanítsa a diákoknak ezt a filmet. 

- Összejött egy nagyon jó filmes csapat, fiatal alkotógárda. Lesz-e újabb közös film? 

- Bízok benne, hogy lesz, hisz egy olyan csapat jött össze, akikkel bármikor forgatna újra filmet az ember. Nyolc napig dolgoztunk együtt, de még a műszaki csapat tagjai is azt mondják, hogy bármikor újra csinálnák az egészet elölről, mert annyira meghatározó élmény volt a számukra. Ugyanezt mondták a színészek, de nekünk, az alkotócsapat vezetői számára is pozitív élmény volt a munka. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy ez egy nemzetközi stáb volt. A stáb jelentős része magyarországi volt, a színészek szerbiaiak, a főszereplő Bosznia-Hercegovinából érkezett. Tehát nemzetközi együttműködéssel jöhetett létre a film Magyarkanizsán és Törökkanizsán. 

Bővebben: 




Branka útja a két Kanizsáról Spanyolországig és Indiáig