| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Egyre több helyi lakos látogat ki az oromi Malomfesztiválra, ami annak is köszönhető, hogy számukra ingyenes a belépés, és egyre több külföldi is megfordul ezen, a környéken egyedülálló fesztiválon, melynek hangulata, varázsa rabul ejt mindenkit.
Az egész napos programok egymást érik, este pedig több helyszínen szól a különböző stílusú zene, tehát nincs olyan, hogy valaki ne találjon kedvére valót. A gyermek- és állatbarát rendezvényen anyukák ... |
|
|
A hívek nemcsak a templom védőszentjét köszöntötték, hanem az új plébános, Verebélyi Árpád atya első horgosi szentmiséjén is részt vehettek.
A Havas Boldogasszony Szűz Mária egyik megnevezése, akit ebben a minőségében a tisztaság és a mennyei gondviselés jelképeként tisztelnek. Az ünnep eredete egy ősi keresztény hagyományra vezethető vissza, a legenda szerint augusztus 5-én hó hullott egy templomépítés helyének kijelölésére.
A ... |
|
|
Magyarkanizsa községben augusztus első szombatján egymást érték a jobbnál jobb programok. Az egyik ilyen volt a martonosi halászléfőző verseny, melynek már igencsak nagy múltja van. A Ponty Sporthorgász Egyesület szervezésében a helyi közösség mögötti téren az esemény már kora reggel elkezdődött, és ahogy az Martonoson lenni szokott, a jókedvnek semmi nem szabott határt, így szinte egész nap kitartott a kiváló hangulat.
Az idei már a huszonharmadik ... |
|
|
Augusztus 9-én, most szombaton tartják meg Magyarkanizsán a nagy múltú Futó- és úszómaratont, immáron 43. alkalommal. A benevezők már online is jelentkezhettek, és meg is tették, olyannyira, hogy minden eddiginél többen vannak már most, ráadásul még a helyszínen is be lehet nevezni. A részletekről Kónya Róbert szervező számolt be, valamint a Bro’s Gym Sportegyesület képviseletében Pálfi Krisztián, aki elárulta, hogy plusz sportprogramokat is szerveznek a ... |
|
|
Az oromi helyi közösség és az Orom Fejlődéséért Polgárok Egyesülete szervezésében szombaton tartották a Sörfesztivált és az Oromiak Nyolcadik Nagy Világtalálkozóját. Az Arany János Általános Iskola udvara és az épület is megtelt tartalommal, hisz a programok reggeltől éjszakáig tartottak.
A kiserdő hűvösében főzőcskéztek a versenyre benevezett csapatok, akik már reggel nyolckor a bográcsok alá nyújtottak, és készítették a jobbnál jobb pörkölteket. ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Fujkin István a Kék bagoly képsorozatát mutatta be Horgoson
Először a zene érinti meg, legyen az dal vagy hangszeres kompozíció, vallja munkásságáról a horgosi származású Fujkin István festőművész, aki 1980-ban készítette első zenei ihletésű képeit.
— Kezdetben a zene csak hangfüggöny volt, ami megszűrte, átfésülte a külvilág zajait. Később egyre gyakrabban jelent meg konkrét zenei elem egy-egy képemen. S bár az inspiráció mindig egy meghatározott zenemű, én mégsem tartom puszta illusztrációnak az annak nyomán megfogalmazódó képi világot. Hiszen például a megfestett hangszerek az adott környezetben új életet kezdenek, s némileg újra komponálják azokat a dalokat is, amelyek megszületésüket kiváltották - nyilatkozta egyik interjújában, még pályája elején.
Fujkin István újabb művészi kihívásokat keresve települt át Kanadába 1997-ben. A zene ezután sem vált a számára közömbössé, sőt, ebben az időben kezdett munkássága, mint “Fujkin’s Music Vision” ismertté válni, olvasható az egyik katalógusában. Kanadában ismerkedett meg a művész az indián kultúrával, s ennek számos eleme, eszköze, valamint spiritualitása, az indiánok történelme, zenei hagyománya elragadták művészi képzelőerejét.
Fujkin kanadai munkásságának a legérettebb gyümölcse a Kék bagoly című képsorozat, amely új és szokatlan módon kapcsolja össze az indián kultúra és tradíció elemeit a mai ember képi világával. Ezt a képsorozatot mutatta be péntek este a horgosi művelődési házban egy előadás keretében Fujkin istván. A művész ugyanis minden évben néhány napra hazatér, vagy egy szobrot ad ajándékba a falujának, vagy egy előadás keretében a képeit mutatja be, mint ahogyan tette most is.
A Kék bagoly képsorozatról elmondta:
— Fölmerült bennem a kérdés, hogy mennyire nyúlhatok én ehhez a kultúrához olyan módon, hogy az ne a szokásos indián romantika legyen, hanem valami más, s a másságában is mennyire lehetek jogosult arra, hogy ezzel foglalkozzam? Azután végül úgy gondoltam, hogy vajdasági származásom adja azt a lehetőséget, hogy részben legalábbis meg tudom tapasztalni azt, hogy milyen idegennek lenni saját szülőföldünkön. Nem kellett csak elképzelni, hogy nekik ez milyen lehetett, hanem picit meg is tapasztaltuk, bár a mi sorsunk nem hasonlítható össze teljesen az övékével, hisz még a mai napig is érezhető az elnyomás az irányukba. Ez a tény azonban már megadta nekem azt a jogot, hogy úgy nyúljak a témához, amitől az sajátos formát kap.
Fujkin István az előadás keretében bemutatta a képsorozat alkotásait, de videón azokat az indián táncokat is, amik az alkotásra inspirálták, illetve belehallgathatott a közönség azokba a zeneszámokba is, amelyek hatására a képek megszülettek.
Bővebben:
Az indián spiritualitás és a vajdasági lélek találkozása
|
|
|
|
|
|
