| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.03.28.
Huszonöt esztendő a szép, igaz szó szolgálatában

Huszonöt év! Negyed évszázad! Az ember szinte beleborzong az örömbe, amikor tudatosul benne, hogy a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Erzsébetlakon megalakult anyanyelvápolási formációja, amely idővel a Suliszínház nevet vette fel, minden nehézség, gátló körülmény ellenére már ilyen hosszú ideje létezik. Él és virul.
Március 19-én a kispiaci, gyönyörűen felújított Kultúrotthon fényárban úszó színháztermében megtartották az immár XXV. ...

   2025.03.28.
Waldorf-iskolakezdeményezés Martonoson

Magyarkanizsa községben kezd ismertté válni a Waldorf-módszerekkel történő oktatás. Bent a városban működik az iskoláskor előtti Waldorf-közösség, Martonoson pedig az iskolakezdeményezés. Már javában zajlik a következő tanévre szóló felvételi folyamat a hagyományostól eltérő, Waldorf-szemléletű közösségekbe. Erről Sárkány Szintiával, a martonosi létesítmény tanítónőjével beszélgettünk.
– Két Waldorf-szellemiségű családi napközi ...

   2025.03.27.
Őrzik az ősi tudást Magyarkanizsán

A magyarkanizsai Ősök Hangja Polgári Egyesület a hét három napján a negyedik osztályos tanulókat látta vendégül azzal a céllal, hogy az ősi tudást és hagyományokat mutassanak be a gyerekeknek.  
Ismeretterjesztő beszélgetést folytattak a szervezők a tanulókkal, és ennek keretében világítottak rá a honfoglalás korából származó használati eszközök jelentőségére, amelyeket a tájékoztató után ki is próbálhattak a gyerekek. Volt íjászkodás, ...

   2025.03.27.
Egész évben elérhetők a biotermelők terményei

Az esős időszak ellenére most is nagyban folyik a munka ezekben a gazdaságokban, hiszen a cél, hogy minél nagyobb kínálattal rendelkezzenek.
Igen ízletes és vegyszermentes zöldségek találhatóak meg a tóthfalui Csikós biokertészetben. Több fóliában és nagy területen termelnek itt már több mint 20 éve.
Jelenleg negyvennél több növénykultúra található itt. Saláta, újhagyma, retek és a levélzöldségek a legkeresettebbek, de sárgarépa, káposzta ...

   2025.03.27.
Mozgalmas lesz az április Horgoson

Áprilisban ismét tartalmas és közösségépítő programokkal várja a helyieket a horgosi Művelődési Ház és a József Attila Könyvtár. Több kulturális és szabadidős eseményre is sor kerül, lesz vetélkedő, irodalmi program és ünnepi készülődés is.
Áprilisban a költészet kerül a figyelem középpontjába Horgoson a Verskötél program keretében. A költészet napja alkalmából megrendezett esemény célja, hogy a művelődési ház előtti téren mindenki lehetőséget ...

 
Keresés
 

   2023.03.06.
Kinek kell a horgosi alma?

Bajban a gyümölcsészek, mert a kistermelők részére nincs szervezett felvásárlás.
Épp csak túl vannak a gyümölcsfák metszésén, a birset például még most metszik Horgoson, Serfőzőéknél, de már azon is gondolkodnak, hogyan és hol értékesítik majd a gyümölcsöt. Az utóbbi időben ez nem egyszerű, sőt! Nem elég, hogy az időjárás viszontagságai is megtizedelik a termést, az egyre szárazabb és szeszélyesebb idő sem segít rajtuk, még az eladással is meggyűlik a bajuk. A horgosi termelő, Serfőző Jenő többféle gyümölcsöt termel már évtizedek óta, és feleségének jól bejáródott vásárlóköre van a piacon, de ez sovány vigasz, mert ötholdnyi almatermést nehéz eladni kicsiben, kilónként. Náluk aztán szinte minden felénk honos gyümölcs megtalálható, még a vitaminbomba naspolyát is termelik, több lábon kell állnia egy gazdának is. A termelő elmesélte, hogy jelenleg a birs metszése folyik a földjein. Tavaly tizenegy holdnyi földön kiszedték a gyümölcsfákat, míg egykoron a legtöbb az húsz hektár volt, amin gyümölcsöt termeltek. Most alma, bodza, borszőlő, szilva, naspolya, birsalma van, ami várja a szép időt. Az elmúlt napokban megtapasztalhattuk az évszak barátságtalanabb arcát is, de a gazda szerint ez még nem ad okot aggodalomra.
– Szerintem még nem tett akkora kárt, mert nem csúszott le annyira mínuszba a hőmérő higanyszála. Ilyen időt még kibír a gyümölcsfa rügyes állapotban. Bízom benne, hogy az almában, birsben nem tett kárt. A kajszibarack már fagyott el több helyen, azt hallottam. Nekünk őszibarackunk van, és az is dudorodott, virágzás előtti állapotban van. Megpermeteztük a közelmúltban, lemosó, rezes permetezést hajtottunk végre – mesélte Serfőző Jenő. – Nálunk napirenden szerepel a zöld, augusztusi metszés is, amivel azt érjük el, hogy pirosabbra érnek be az ágak, és azok érnek be, amire számítunk, nem pedig a csúcsán lévő, amit egyébként is levágnánk – mondta a gazda. Szerinte még bőven érheti őket meglepetés, de ő maga nem követi a meteorológiát, mert mint mondja, olyan dolgokon nem idegeskedik, melyre nincs ráhatása, és bizony az időjárás egy ilyen dolog. – A füstöléssel nem próbálkoztunk, mert láttuk a környezetünkben, hogy nem sok hasznot hozott. Van, akinek van tűzsárkánya, mégsem tudta megmenteni a kajszit. Szeszélyes mostanság az időjárás, aminek ki vagyunk téve. Nálunk a metszés java része már lezajlott: az almásaink, a szőlők meg vannak metszve, most épp a birs van soron, és a szilva. Az őszibarackon majd termésszabályzó metszést végzünk, de azzal meg kell várni a jó időt – magyarázta Serfőző Jenő.
Kicsit előre gondolkodva azt is megkérdeztük a termelőtől, hogy hol lehet a majdani termést értékesíteni, és egyáltalán megéri-e napjainkban gyümölcstermeléssel foglalkozni. – Nagyon fájó pontja a mai gyümölcstermelésnek a lemenő ágba húzó termelés. Különösen az almatermelés van gondban. Az orosz piac nem létezik, a kistermelők bajban vannak. Itt a horgosi homokos vidéken mindig nagyon jóízű almát tudtak termelni. Már akkor húzták a vészharangot, amikor a „tájkunok” elkezdtek ötven- meg százhektáros parcellákat telepíteni a fekete földeken. Felvetődött már akkor a kérdés, hogy akkor mi lesz velünk a homokon. Bár a feketén mennyiségileg több terem, de ízében más a gyümölcs. Nem reagált rá senki, a tájkunoknak mindent lehetett, és lehet azóta is. A vámon azért megy ki Angliába is alma, de csak a nagyoktól, tőlünk, kistermelőktől nincs szervezett felvásárlás, így a piacra vagyunk szorulva. Piacon eladni öt hold almatermést emberfeletti küzdelem, kubikosmunka. Úgy fog járni a horgosi almatermesztés, mint a szőlő. A harmincas évek után hatezer hektár volt, mára legfeljebb tíz-húsz hold maradt. Az alma is erre a sorsra fog jutni – állapította meg a horgosi termelő, Serfőző Jenő.
Bővebben:

 




Kinek kell a horgosi alma?