| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.07.17.
Gyümölcstől roskadozó fák Velebiten

A Magyarkanizsa községhez tartozó Velebit határában, amely település épp a hétvégén ünnepelte a falunapját, számtalan helyen lehet látni sárgabarack-ültetvényt. Az út szélén, néhol bekerítve, máshol még csak be sem kerítve csábítják az arra járót a narancssárgára, szép nagyra nőtt barackok, amelyek egy részét már leszedték, másik részéből meg még maradt bőven szedni való. A magyarkanizsai Maoduš Miloš velebiti ültetvényén gyönyörű és ízletes ...

   2024.07.17.
Ha nem lesz eső, nem lesz termés sem

Összecsavarodott kukoricalevelek, egyre jobban felszáradt napraforgók - sajnos ez jellemzi a Magyarkanizsa községbeli parcellákat. Ha továbbra sem lesz eső és lehűlés, tengeri és napraforgó sem lesz, ugyanis besülnek a szemek - mondják a szakértők.
Júniusban Magyarkanizsa községben közel 100 milliméter eső esett, de ennek ellenére aszály sújtja a térséget. Az elmúlt hetek szárazsága és a vele járó forróság sajnos egyre jobban meglátszik a kultúrnövényeken. ...

   2024.07.17.
Tisza-part, medencék, hűsítő italok

A magyarkanizsai strandon minden adott a kellemes kikapcsolódáshoz, medencék, kávézók, játszótér és homokos strand várja a látogatókat.
Sokan mártóztak meg a Tiszában, a gyerekekkel érkezők pedig inkább a medencét választották.
Huszár István jobban szeret a folyóvízben felfrissülni, és a strandon hűsölni, mint a medence partján: „Mivel az idén nem mentünk nyaralni, úgy gondoltuk, hogy kilátogatunk ide, itt van közel ez a kanizsai fürdőhely ...

   2024.07.17.
A természetről és a mesterséges intelligenciáról tanulnak a magyarkanizsai gyerekek

A természet és mi, illetve A mesterséges intelligencia és mi címmel szervezett nyári foglalkozásokat kisdiákoknak a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ. A mai gyerekek többet töltenek már a számítógép előtt, mint a szabadban, a cél tehát az volt, hogy mindkét világ szépségeivel, kihívásaival megismertessék a gyerekeket. Elsőként Máriás Ildikót, a központ igazgatóját kérdeztük a táborok témáiról.
- Mivel a Digitális ...

   2024.07.16.
„Egy csomó réteget le kell szedni ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk”

Szelevényi Vito zenész, aki nemrég alapította zenekarát, melynek most lesz a negyedik koncertje Budapesten. De emellett imádja a Tiszát, a sportokat, s újabban meditál is.
* Hogy jelent meg a zene az életedben? Tudtad gyerekkordban, hogy mi szeretnél lenni, ha felnősz?
— Fogalmam sem volt, hogy mi szeretnék lenni. Jó gyerekkorom volt, úgy érzem, nem kívánhatnék jobb szülőket. Apa által sok zenét kaptam, konkrétan születésem közben is szólt zene. ...

 
Keresés
 

   2023.06.25.
Füstifecskék fellegvára

Csaknem nyolcvan pár fecske költ az oromhegyesi Tóth Károlyéknál. A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület hét éve hirdeti meg a Keressük a legtöbb fecskével rendelkező gazdaságot elnevezésű pályázatot, amelynek fődíját, egy tonna kukoricát idén az oromhegyesi Tóth Károly állattartó gazdasága érdemelte ki. Az egész ország területéről benevezett gazdaságok közül itt él és költ a legtöbb fecskepár. 
Oromhegyes falu szélén, a tanyák laza sorában szerényen húzódik meg a főút mellett Tóthék gazdasága, a családi ház és mögötte a hagyományos fagerendás, saralt plafonú istálló. A gazda betegsége miatt napjainkban már csak öt fejőstehénnel vergődik Tóth Anikó, a gazdasszony, akit reggeltől estig a csivitelő füstifecskék százai várnak. A tíz méternél alig hosszabb istállóban kis híján nyolcvan pár fecske épített fészket a gerendákon és a téglafal kiszögellésein. 
– Mindig is voltak fecskéink, együtt élünk velük évtizedek óta, nélkülük el sem tudom képzelni a napomat, ők az én barátaim, vigasztalóim, reggeltől estig velem vannak, nagyon szeretem őket. A pályázatról a rádióban hallottunk, és úgy gondoltuk, benevezünk, ennyire sok fecskéje nem sok gazdaságnak lehet. Örülünk a madártani egyesület és a Savacoop kukoricaajándékának. De legjobban a sok-sok csivitelő apróságnak örülök – mondta a gazdasszony. 
– Idén már hetedik alkalommal szerveztük meg a „legfecskebarátabb” gazdaság pályázatot, amelyre idén 140 benevezés érkezett az egész ország területéről, de sehol nem él annyi füstifecske, mint itt Oromhegyesen, Tóth Károlyék tanyáján, a tehénistállóban, ahol hetvenöt lakott fecskefészket számoltunk össze. Jellegzetes parasztgazdaságról van szó, ahol a fejőstehenek mellett sok baromfi kapirgál az udvaron, az istállótrágya nagyon sok rovart vonz, különösen sok a légy és az egyéb rovar, amelyek a fecskék fő táplálékául szolgálnak. A fecskéknek van bőséges táplálékuk, és kis helyen sok pár tudja felnevelni utódait. Évente két alkalommal is költenek a füstifecskék, egy-egy fészekalj négy-öt fiókából áll, ami azt jelenti, hogy ebből az egy istállóból őszig akár félezer kisfecske repülhet ki – emelte ki Milan Ružić, a madártani egyesület igazgatója, aki elmondta még, hogy a falusi kisgazdaságok eltűnése, a fokozott vegyszerhasználat, az éghajlat szélsőséges alakulása miatt egyre gyorsabb ütemben csökken a fecskeállomány. 
A madártani egyesület akciójának a célja, hogy ráirányítsa a közvélemény figyelmét a fecskék, a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske felgyorsult fogyatkozására. Az elmúlt évtizedekben felére csökkent a fecskék száma a Kárpát-medencében. 
A mezőgazdasági termelésben használt alapanyagokat forgalmazó újvidéki Savacoop adományozta az egy tonna kukoricát, a cég körzeti menedzsere, Miloš Mihović elmondta, hogy vállalatuk a jövőben is támogatni fogja a nemes környezet- és madárvédelmi célokat szolgáló akciót, amely ráirányítja a közvélemény figyelmét a természetvédelem fontosságára. 

 




Füstifecskék fellegvára