| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.10.24.
A felzárkózás jegyében

A Tisza Menti Információs és Fejlesztési Központ szervezésében október derekán sikeresen lezárult egy két modulból álló képzéssorozat, amely a mesterséges intelligencia, a programozás alapjai és a webalkalmazások fejlesztése témaköröket ölelte fel. A képzésre Magyarkanizsán az Ifjúsági Otthonban került sor, ahol hat előadást hallgathattak meg a résztvevők.
Az esemény különlegessége, hogy a képzés ingyenes volt, így minden érdeklődő számára ...

   2024.10.22.
Komolyan vették a helyzetet

Magyarkanizsa Község Rendkívüli Helyzetek Községi Törzskarának szervezésében és a Szerbiai Városok és Községek Állandó Értekezletének (SKGO) támogatásával és szakmai irányítása mellett szimulációs mentési gyakorlatot tartottak hétfőn az oromhegyesi Arany János Általános Iskolában. A szimuláció földrengés okozta rendkívüli helyzetet irányoz elő, melyben az iskola összes diákját és munkatársait evakuálni kell. A helyszínen a mentési feladatokat ...

   2024.10.21.
Őszidő Kispiacon

A kispiaci nyugdíjasokat látták vendégül a helyi kultúrotthonban. Az Őszidő rendezvényt a helyi Ékszer Nők Egyesülete szervezte meg. Az eseményen ajándékkal köszöntötték a legidősebb hölgyet és urat.
Jó hangulat és finom falatok várták a kispiaci szépkorúakat a helyi kultúrotthonban. Az Őszidő című rendezvényt másodszor szervezték meg a településen, hogy a zenés-táncos mulatsággal kedvezzen a falu a 70 év feletti lakosainak.   
Az ...

   2024.10.21.
A szobrász, akit megtalálnak a kövek

A Túl a vízen című kiállításon Sárkány Balázs a természetből és a mítoszokból merít ihletet, szobrai egyszerre szilárdak és melegek.
Balázs horgosi születésű és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának szobrászat és tanári szakirányán is végzett. Eddig csoportos kiállításai voltak, mostanra gyűlt össze annyi alkotás, hogy egy önálló anyaggal is bemutatkozhat.
„Ez elég vegyes. Vannak egyetemen készült munkák, egyetem után készült ...

   2024.10.21.
1956-ra emlékeztek Horgoson

1956-ban az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca végül elbukott. A véres következmények ellenére nem a kudarc, nem a sötétség, nem a hallgatás kapcsolódott 1956-hoz, hanem a szabadság, az igazságérzet, a hazaszeretet, egy nemzet közös szívdobbanása. Az 56-os hősök ebben való hite, a belé vetett reménye adott, és adhat példát és erőt azóta is a nemzet számára. A félelem, az elnyomás elviselhetetlen érzése ...

 
Keresés
 

   2023.06.25.
Füstifecskék fellegvára

Csaknem nyolcvan pár fecske költ az oromhegyesi Tóth Károlyéknál. A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület hét éve hirdeti meg a Keressük a legtöbb fecskével rendelkező gazdaságot elnevezésű pályázatot, amelynek fődíját, egy tonna kukoricát idén az oromhegyesi Tóth Károly állattartó gazdasága érdemelte ki. Az egész ország területéről benevezett gazdaságok közül itt él és költ a legtöbb fecskepár. 
Oromhegyes falu szélén, a tanyák laza sorában szerényen húzódik meg a főút mellett Tóthék gazdasága, a családi ház és mögötte a hagyományos fagerendás, saralt plafonú istálló. A gazda betegsége miatt napjainkban már csak öt fejőstehénnel vergődik Tóth Anikó, a gazdasszony, akit reggeltől estig a csivitelő füstifecskék százai várnak. A tíz méternél alig hosszabb istállóban kis híján nyolcvan pár fecske épített fészket a gerendákon és a téglafal kiszögellésein. 
– Mindig is voltak fecskéink, együtt élünk velük évtizedek óta, nélkülük el sem tudom képzelni a napomat, ők az én barátaim, vigasztalóim, reggeltől estig velem vannak, nagyon szeretem őket. A pályázatról a rádióban hallottunk, és úgy gondoltuk, benevezünk, ennyire sok fecskéje nem sok gazdaságnak lehet. Örülünk a madártani egyesület és a Savacoop kukoricaajándékának. De legjobban a sok-sok csivitelő apróságnak örülök – mondta a gazdasszony. 
– Idén már hetedik alkalommal szerveztük meg a „legfecskebarátabb” gazdaság pályázatot, amelyre idén 140 benevezés érkezett az egész ország területéről, de sehol nem él annyi füstifecske, mint itt Oromhegyesen, Tóth Károlyék tanyáján, a tehénistállóban, ahol hetvenöt lakott fecskefészket számoltunk össze. Jellegzetes parasztgazdaságról van szó, ahol a fejőstehenek mellett sok baromfi kapirgál az udvaron, az istállótrágya nagyon sok rovart vonz, különösen sok a légy és az egyéb rovar, amelyek a fecskék fő táplálékául szolgálnak. A fecskéknek van bőséges táplálékuk, és kis helyen sok pár tudja felnevelni utódait. Évente két alkalommal is költenek a füstifecskék, egy-egy fészekalj négy-öt fiókából áll, ami azt jelenti, hogy ebből az egy istállóból őszig akár félezer kisfecske repülhet ki – emelte ki Milan Ružić, a madártani egyesület igazgatója, aki elmondta még, hogy a falusi kisgazdaságok eltűnése, a fokozott vegyszerhasználat, az éghajlat szélsőséges alakulása miatt egyre gyorsabb ütemben csökken a fecskeállomány. 
A madártani egyesület akciójának a célja, hogy ráirányítsa a közvélemény figyelmét a fecskék, a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske felgyorsult fogyatkozására. Az elmúlt évtizedekben felére csökkent a fecskék száma a Kárpát-medencében. 
A mezőgazdasági termelésben használt alapanyagokat forgalmazó újvidéki Savacoop adományozta az egy tonna kukoricát, a cég körzeti menedzsere, Miloš Mihović elmondta, hogy vállalatuk a jövőben is támogatni fogja a nemes környezet- és madárvédelmi célokat szolgáló akciót, amely ráirányítja a közvélemény figyelmét a természetvédelem fontosságára. 

 




Füstifecskék fellegvára