|
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
A Magyarkanizsa községhez tartozó Velebit határában, amely település épp a hétvégén ünnepelte a falunapját, számtalan helyen lehet látni sárgabarack-ültetvényt. Az út szélén, néhol bekerítve, máshol még csak be sem kerítve csábítják az arra járót a narancssárgára, szép nagyra nőtt barackok, amelyek egy részét már leszedték, másik részéből meg még maradt bőven szedni való. A magyarkanizsai Maoduš Miloš velebiti ültetvényén gyönyörű és ízletes ... |
|
Összecsavarodott kukoricalevelek, egyre jobban felszáradt napraforgók - sajnos ez jellemzi a Magyarkanizsa községbeli parcellákat. Ha továbbra sem lesz eső és lehűlés, tengeri és napraforgó sem lesz, ugyanis besülnek a szemek - mondják a szakértők.
Júniusban Magyarkanizsa községben közel 100 milliméter eső esett, de ennek ellenére aszály sújtja a térséget. Az elmúlt hetek szárazsága és a vele járó forróság sajnos egyre jobban meglátszik a kultúrnövényeken. ... |
|
A magyarkanizsai strandon minden adott a kellemes kikapcsolódáshoz, medencék, kávézók, játszótér és homokos strand várja a látogatókat.
Sokan mártóztak meg a Tiszában, a gyerekekkel érkezők pedig inkább a medencét választották.
Huszár István jobban szeret a folyóvízben felfrissülni, és a strandon hűsölni, mint a medence partján: „Mivel az idén nem mentünk nyaralni, úgy gondoltuk, hogy kilátogatunk ide, itt van közel ez a kanizsai fürdőhely ... |
|
A természet és mi, illetve A mesterséges intelligencia és mi címmel szervezett nyári foglalkozásokat kisdiákoknak a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ. A mai gyerekek többet töltenek már a számítógép előtt, mint a szabadban, a cél tehát az volt, hogy mindkét világ szépségeivel, kihívásaival megismertessék a gyerekeket. Elsőként Máriás Ildikót, a központ igazgatóját kérdeztük a táborok témáiról.
- Mivel a Digitális ... |
|
Szelevényi Vito zenész, aki nemrég alapította zenekarát, melynek most lesz a negyedik koncertje Budapesten. De emellett imádja a Tiszát, a sportokat, s újabban meditál is.
* Hogy jelent meg a zene az életedben? Tudtad gyerekkordban, hogy mi szeretnél lenni, ha felnősz?
— Fogalmam sem volt, hogy mi szeretnék lenni. Jó gyerekkorom volt, úgy érzem, nem kívánhatnék jobb szülőket. Apa által sok zenét kaptam, konkrétan születésem közben is szólt zene. ... |
|
|
|
|
|
|
|
Nincs pontos adat, hogy hány szerbiai munkavállaló ingázik naponta a vajdasági településekről Magyarországra. A Tisza-mentén Zentától Horgosig szinte mindenhol vannak olyanok, akik a határ túloldalán keresik a kenyerüket, de Szabadka környékéről is sokan dolgoznak odaát. Több száz munkavállalóról lehet szó. Az ő életüket a határátlépés viszontagságai nagyban megkeserítik.
Nyáron, valamint a téli és tavaszi ünnepek időszakában Horgosnál mindkét irányba több órás a veszteglés, így gépkocsival lehetetlen átkelni a túloldalra és időben megjelenni a munkahelyen. Évek óta változatlan a helyzet. A szükség így arra kényszerítette az embereket, hogy maguk találjanak megoldást problémáikra. A legtöbben azt a lehetőséget választották, hogy hajnalban gépkocsival elmennek a határig, a szerb oldalon az egyik dűlőút szélén leparkolnak. Ez az út egyébként pont a szerb határkapuhoz vezet, s az autópálya mellett húzódó biztonsági kerítésen is át lehet jutni egy kapun keresztül, amit a hatóság szándékosan nyitva tart, pont az ingázók érdekében. Átgyalogolnak tehát a munkába igyekvők az horgosi autópálya átkelőn a magyar oldalra, ahonnan egy ott parkoló másik autóval folytatják az útjukat a munkahelyükre. Délután ugyanígy jönnek vissza azzal, hogy akkor a közúti átkelőt használják. A délutáni váltásban dolgozók is ugyanezt az utat járják azzal, hogy ők éjszaka kényszerülnek az autópályára.
Igaz, ez a módszer nem teljesen szabályos, mert autópályán tilos lenne gyalogolni, de a magyar hatóságok is az autópályára irányítják a kerékpárosokat, gyalogosokat azokban az órákban, amíg az úgynevezett Kishatárátkelő zárva tart. Más megoldás ugyanis nincs, így szemet hunynak a hatóságok a kis szabálytalanság fölött.
A mostani problémát viszont az okozza, hogy ennek a határ-átgyalogolási módszernek a lehetősége is megszűnt azzal, hogy szerb oldalon munkálatok kezdődtek, bővítik a határátkelőt, új sávok és kamionos parkoló épül. A Horgos 1 és 2 átkelő közti földesút eltűnt, a kiskapu sincs már meg. Két és fél kilométeres kerülőt kell tenniük gyalog az autópálya szerb szakaszán, ami már tényleg baleset- és életveszélyes. Vagy kénytelenek gépkocsival átlépni a határt, de az út néha 2-3 órát is igénybe vesz a veszteglés miatt.
Az érintettek azt mondják, ha nem sikerül megoldást találni a problémára, akkor vagy a magyarországi munkahelyüket kell feladniuk, vagy szerbiai lakhelyüket és akkor végleg áttelepülnek az anyaországba.
Az ingázók levélben fordultak a VMSZ vezetőihez, s megoldási javaslatokat is felvázoltak. Hatalmas segítség lenne a számukra, ha a kerékpárosok és a gyalogosok este, munka után a Kishatáron jöhetnének haza. Ezért javasolják, hogy 19 és reggel 7 óra között a gyalogosokat és a kerékpárosokat engedjék át a közúti átkelőn. Vagy legyen ez a határkapu napi 24 órában nyitva, vagy legalább 4-től 23 óráig dolgozzon.
A hatóságok a közelmúltban jelentették be, hogy október 24-én beindul a személyi forgalom a Szabadka és Szeged közötti vasúti szakaszon. Egyelőre azonban nem tudni, hogy milyen lesz a vonatok menetrendje, hogy megfelel-e azoknak, akik Magyarországon dolgoznak akár az első, akár a második váltásban.
Újabb problémával szembesültek a Magyarországra ingázó munkások
Bajban az ingázók - Nehezedik a gyalogos határátkelés
|
|
|
|
|
|