| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.08.11.
Azért is egyedi, mert a miénk

Egyre több helyi lakos látogat ki az oromi Malomfesztiválra, ami annak is köszönhető, hogy számukra ingyenes a belépés, és egyre több külföldi is megfordul ezen, a környéken egyedülálló fesztiválon, melynek hangulata, varázsa rabul ejt mindenkit. 
Az egész napos programok egymást érik, este pedig több helyszínen szól a különböző stílusú zene, tehát nincs olyan, hogy valaki ne találjon kedvére valót. A gyermek- és állatbarát rendezvényen anyukák ...

   2025.08.05.
Búcsút tartottak Horgoson a Havas Boldogasszony-plébániatemplomban

A hívek nemcsak a templom védőszentjét köszöntötték, hanem az új plébános, Verebélyi Árpád atya első horgosi szentmiséjén is részt vehettek. 
A Havas Boldogasszony Szűz Mária egyik megnevezése, akit ebben a minőségében a tisztaság és a mennyei gondviselés jelképeként tisztelnek. Az ünnep eredete egy ősi keresztény hagyományra vezethető vissza, a legenda szerint augusztus 5-én hó hullott egy templomépítés helyének kijelölésére. 
A ...

   2025.08.05.
Csak a bográcsban úszkáltak

Magyarkanizsa községben augusztus első szombatján egymást érték a jobbnál jobb programok. Az egyik ilyen volt a martonosi halászléfőző verseny, melynek már igencsak nagy múltja van. A Ponty Sporthorgász Egyesület szervezésében a helyi közösség mögötti téren az esemény már kora reggel elkezdődött, és ahogy az Martonoson lenni szokott, a jókedvnek semmi nem szabott határt, így szinte egész nap kitartott a kiváló hangulat. 
Az idei már a huszonharmadik ...

   2025.08.05.
Minden eddiginél több jelentkező

Augusztus 9-én, most szombaton tartják meg Magyarkanizsán a nagy múltú Futó- és úszómaratont, immáron 43. alkalommal. A benevezők már online is jelentkezhettek, és meg is tették, olyannyira, hogy minden eddiginél többen vannak már most, ráadásul még a helyszínen is be lehet nevezni. A részletekről Kónya Róbert szervező számolt be, valamint a Bro’s Gym Sportegyesület képviseletében Pálfi Krisztián, aki elárulta, hogy plusz sportprogramokat is szerveznek a ...

   2025.08.03.
Orom kitárta kapuit

Az oromi helyi közösség és az Orom Fejlődéséért Polgárok Egyesülete szervezésében szombaton tartották a Sörfesztivált és az Oromiak Nyolcadik Nagy Világtalálkozóját. Az Arany János Általános Iskola udvara és az épület is megtelt tartalommal, hisz a programok reggeltől éjszakáig tartottak. 
A kiserdő hűvösében főzőcskéztek a versenyre benevezett csapatok, akik már reggel nyolckor a bográcsok alá nyújtottak, és készítették a jobbnál jobb pörkölteket. ...

 
Keresés
 

   2024.08.23.
A sok évtizedes munka koronája

A horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület idén elnyerte a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat. Az elismerést Orbán Viktor magyar miniszterelnök adományozta, amit az augusztus 20-ai ünnepségek keretében Dudás Zoltán, az egyesület elnöke vett át Budapesten. A díjat Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára adta át, aki kiemelte, a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díj azt a Szent Istváni eszmeiséget képviseli, hogy minden magyar felelős minden magyarért.
A horgosiak korán, Trianon után pár évvel már ráeszméltek arra, hogy milyen nagy értéket jelent a néphagyomány, s annak megőrzése, ápolása egyben a kisebbségbe került magyarság fennmaradását is segítheti. Régi fényképek, dokumentumok bizonyítják, hogy már több mint kilenc évtizedes múltra tekint vissza Horgoson a népművészeti hagyományok ápolása. Az 1940-ben kiadott Bokréta című almanachban dr. Hegedű László a horgosi Gyöngyösbokrétát bemutatva többek között ezt írja: „A horgosi bokréta története 1932-re nyúlik vissza. Azon a nyáron a Gazdakör nagy arató ünnepén szabad ég alatt húsz pár mutatott be egy-két horgosi táncot. Majd következett a kutatás. Az anyaggyűjtés lassú évei. Amikor 1937-ben megalakult a horgosi Magyar Közművelődési Egyesület, összefogtak mindazok, akik a falu életében kultúrmunkára voltak hivatottak. A horgosi Gyöngyösbokréta ebben az összefogásban született meg, és életerősnek bizonyult, mert a föld, amiből kinőtt, tele van tápanyaggal.”
A Kallós Zoltán-díj kapcsán beszélgettünk Dudás Zoltán egyesületi elnökkel.
- A horgosiakban benne volt a vágy, hogy megalapítsanak egy közösséget, hogy tovább adhassák hagyományaikat a következő generációknak, így már a két világháború között megkezdődött a munka. Ebben sokat segített a Horgoson élő Reök Andor is, aki később Szabadka és Baja főispánja lett. Nem volt könnyű magyarnak lenni a 30-as években az új délszláv államban, de a horgosaik találékonyak voltak, mindig megtalálták a lehetőségeket, hogy hogyan tudjon az egyesület működni és fennmaradni.
Mint a régi dokumentumokban olvashattuk, a Gyöngyösbokrétának is Horgos volt az egyik kezdeményezője.
- Valóban így van, habár mára ez egy kicsit már feledésbe merült. Tánccsoportunk a Gyöngyösbokrétával indult meg annak idején.
Ön hét éve van az egyesület élén. Milyen munka folyik most a Bartókban?
- Mondhatom, hogy sokrétű. Tizenkét szekció van az egyesületben, ebből hét tánccsoport. Van két zenekarunk, a Kamrás és a Tücsök zenekarok, két kézműves csoport is működik. Hétéves kortól nyolcvanéves korig vannak tagjaink. Az elvándorlás ugyan gond, de a környező egyesületekhez viszonyítva a horgosin ez nem érződik annyira. Az ifjúsági tánccsoport tagjainak java része külföldön jár iskolába, de hozzájuk igazodva a hétvégeken tartjuk a próbákat.
Mi a helyzet a szakemberekkel? Vannak-e megfelelő oktatók, akik foglalkoznak a csoportokkal?
- A tánccsoportokkal Szécsi Zsolt művészeti vezető és Csányi Tamara foglalkoznak. Szinte életvitelszerű ez a munka, új koreográfiákat is oktatnak. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben is az elsők között vagyunk.
Az anyagiakat tekintve hogyan tudják a munkát megszervezni?
- Én úgy érzem, hogy ezzel sincs gond. A létező pályázatokon mind pályázunk, külön pályázatírónk van. Az elmúlt időszakban sikerült a mélyponton túllendíteni az egyesületet. Rengeteg ruhát, technikai eszközt sikerült biztosítanunk a pályázatoknak köszönhetően. Sok csoportunk van, egy-egy hétvégén akár több csoport is utazik valahová, s az utaztatást is sikerül finanszírozni. Szeretném megköszönni a magyarországi alapítványoknak, a Csoóri Sándor és Bethlen Gábor nevét viselő alapítványoknak a támogatást, illetve nem utolsó sorban a községi önkormányzat támogatását. Mivel a községben a legnépesebb egyesület vagyunk, részarányosan a legtöbbet kapjuk, így minden megmérettetésre sikerül eljutnunk, de kirándulásokat is szervezünk.
Mit szóltak az egyesületi tagok, amikor bejelentette nekik, hogy megkapják a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat?
- Váratlanul jött, nem is gondoltuk, hogy ilyen magas rangú díjat kaphatunk. Szerezném azonban világossá tenni, hogy ezt nem csak a mostani tagság érdemelte ki, hanem mindazok, akik az elmúlt évtizedekben sokat küzdöttek azért, hogy az egyesüket fennmaradjon, s tovább adhassa a hagyományokat. Úgy érzem, a működésünk ezzel a díjjal lett megkoronázva!
Dudás Zoltán azt is elmondta, hogy szeptemberben egy Bartók családi napot szerveznek, ahol együtt ünneplik majd meg azt, hogy megkapták ezt a rangos elismerést, ugyanakkor tagtoborzás is lesz ez, hogy a közel kilenc évtizedes munkát tovább vigyék.
Bővebben:

 




A sok évtizedes munka koronája

Több mint nyolcvanöt éves hagyomány