| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.05.22.
Bábmesedélután Magyarkanizsán

Az Egyszemű, kétszemű, háromszemű című népmesét mutatták be május 21-én, szerda délután Magyarkanizsán a gyerekeknek. Az előadást a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény Bóbita bábcsoportja vitte színpadra a Cnesa Oktatási és Művelődési Ház színháztermében.
Telt ház előtt mutatták be Magyarkanizsán az Egyszemű, kétszemű, háromszemű népmesét a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény Bóbita bábcsoportjának előadásában. A gyerekek ...

   2025.05.22.
Vegántábor Magyarkanizsán

Háromnapos vegántáborral várja az érdeklődőket a Nagycsaládosok Egyesülete és az Eleki Életmódközpont. A május 30-tól június 1-ig tartó Egy hétvége a testi-lelki egészségünkért nevű eseménynek Magyarkanizsán a Cserkésztelep ad otthont.
Meggyesi Hajbel Anikó szervező beszélt a részletekről:
– Színes lesz a programunk, a testi-lelki egészséget helyezve a középpontba igyekszünk mindenféle témát feldolgozni. A péntek egészségiállapot-felméréssel ...

   2025.05.20.
Tánclépések és etikett

Vizsgabált tartottak vasárnap délután Horgoson. A 17 általános iskolás gyerek 20 táncot sajátított el az elmúlt hetekben a magyarkanizsai Bolero Művelődési Táncegyesületnek köszönhetően.
A fiatalok több világ-, standard és latin-amerikai, valamint néptáncot is elsajátítottak, majd a vizsgabálon közönség előtt is bemutattak a horgosi Művelődési Ház színpadán.
Túri Vivien és Balázs Piri Kevin elmondták:  
- Meg lehetett tanulni könnyedén, ...

   2025.05.17.
Első alkalommal tartottak tereprali bajnokságot Horgoson

A balkáni-bajnokságnak a horgosi ipari zóna területe adott otthont, ahol több kategóriában versenyeztek.
A borús idő ellenére is nagy volt az érdeklődés a tereprali iránt. A kétnapos esemény több száz érdeklődőt, nézőt csalogatott ki. A versenyautók mellett sokan saját motorjaikkal látogattak ki, köztük Tillinkó Hunor: „Nagyon tetszik, szeretjük az ilyen autós-motoros rendezvényeket. Már ideje volt egy ilyet szervezni.”
Annak ellenére, ...

   2025.05.17.
Jótékonysági focitorna Szalma Márkért

Harmadik alkalommal szerveztek jótékonysági focitornát Magyarkanizsán. Az eseményre tíz csapat nevezett be, a befolyt pénzt és a torna ideje alatt adományokból összegyűjtött összeget a horgosi Szalma Márk gyógyulására szánja a szervező csapat.
Reggel kilenc órakor vette kezdetét a torna, hiszen az elmúlt két évhez képest idén rekordszámú csapat jelentkezett.
A magyarkanizsai Borsos Márk elmondta: „Mi először veszünk rész ezen a tornán, igazából ...

 
Keresés
 

   2024.10.11.
Címeres Örökség - Kárász-kastély

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.  
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.


Bővebben:

 




Címeres Örökség - Kárász-kastély