| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.07.10.
13. Talentum Gyermek- és Ifjúsági Néptánctábor Horgoson

Horgos ad otthont az idén is a Talentum Gyermek- és Ifjúsági Néptánctábornak, amelyet immár 13. alkalommal szerveztek meg. A táborban a néptáncoktatást neves szakemberek vezetik egészen csütörtökig, amikor gálaműsorral zárul a tábor.  


A Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület szervezésében mintegy 200 résztvevővel zajlik a néptáncoktatás három korcsoportban. A legidősebbek hajdúsági táncokat tanulnak, a középkorosztály bodrogközi ...

   2025.07.10.
Életre kel a régmúlt

Mit mesél egy több mint ezer éve elhunyt fiatal nő arca? Milyen hitvilágban éltek a honfoglalás előtti magyarok, és kik vándoroltak előttük a Kárpát-medencében? A Magyarkanizsán még a hétvégéig megtekinthető „Őseinket felhozád” című kiállítás ezekre a kérdésekre próbál választ adni, és olyan múltbéli világot elevenít meg, amelynek emlékei sokáig csak a föld alatt rejtőztek. A Dobó Tihamér Képtárban megrendezett tárlat az Óbecsei Városi ...

   2025.07.09.
Elismerésben részesült Tillinkó Luca

Miskolcon tartották meg a Dunán innen, Tiszán túl Kárpát-medencei gyermek- és ifjúsági verseny döntőjét, amelyre az egész Kárpát-medencéből érkeztek résztvevők, azok, akik a területi válogatókon jogot szereztek a döntőben való részvételre. 


Vajdaságot mintegy 140 gyermek képviselte számos arany minősítést szerezve. Közülük a legeredményesebb a horgosi Tillinkó Luca volt, aki két kategóriában is indult, s mindkettőben - egyedüliként ...

   2025.07.09.
Átadták az Arany Búzaszem díjakat

A Kárpát-medencei Asszonytalálkozó záróakkordjaként megtartották az Arany Búzaszem díjátadó ünnepséget az adai Szentháromság plébániatemplomban. A vajdasági kitüntetett Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke. 


Az ünnepélyes díjátadó gálán Mártai Angéla, a bácsalmási Kulturális Híd a Térségek Között Alapítvány elnöke, valamint Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke, a VASZ elnökségi tagja, illetve a Szerbiai ...

   2025.07.09.
Alacsony a Tisza vízállása

A vízügyi szakemberek szerint a helyzet stabil, és egyelőre nincs ok az aggodalomra. A folyó továbbra is hajózható, az öntözővíz biztosítása pedig zavartalanul zajlik. 


A magyarkanizsai tiszai térség vízszintjének stabilizálásában fontos szerepet játszik az óbecsei zsilip is. A Tisza ezen szakaszán található vízlépcső szabályozza a folyó vízszintjét, és segít abban, hogy az ne süllyedjen kritikus szint alá. 


A létesítmény ...

 
Keresés
 

   2024.10.11.
Címeres Örökség - Kárász-kastély

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek már temploma is volt. A falu elpusztult az 1241-es tatárjárásban, de a legújabb kutatások szerint nem szűnt meg létezni. A törökök kiűzése után újra kellett telepíteni a Délvidéket, 1720 környékén Szegedre költözött a Kárász család Heves Vármegyéből. Kárász Miklós Szeged főjegyzőjeként a város számára szerette volna megszerezni a közelben található pusztákat. Mivel Szegednek erre törvényes joga nem volt, a főjegyző vásárolta meg a területeket.  
1771-ben született meg a döntés a bécsi udvarban, hogy újra kell telepíteni Horgost. Megszülettek a tervek, hét széles utcával, nagy kertekkel. A család horgosi otthona is, a Kárász-kastély 1795-ben épült meg, a helyi templommal egy időben. Az első világháborút követően a család földjeinek földek nagy részét elvették, de az 1930-as évek végére helyreállították a kastély, a gazdasági épületeket és magát a gazdaságot is. A második világháború megpecsételte az uradalom sorsát. A földeket államosították, a kastélyból kaszárnya lett, a családot a közeli intézőlakba költöztették, mindössze hat hold földet tarthattak meg.
A Pannon RTV Címeres örökség című sorozatában bemutatják épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente, csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.


Bővebben:

 




Címeres Örökség - Kárász-kastély