| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.03.11.
Jól jön a támogatás a gazdáknak

Az alacsony felvásárlási árak, a gyenge kereslet és az aszály miatt igencsak nehéz helyzetben vannak a termelők. Jelenleg a támogatások összege az, ami biztos pénzt hoz egy-egy gazdaságban.
A területalapú támogatás összegét az illetékes minisztérium három évvel ezelőtt emelte 18 ezer dinárra, előtte 9, míg korábban ettől is alacsonyabb volt. Az összeg emelkedésére nagy szükség volt, vallják a termelők, hiszen a jelenlegi alacsony felvásárlási árakkal ...

   2025.03.11.
A feljutás a cél

Az adorjáni Tisza a szabadkai körzeti kupa elődöntőjében a Szerb Liga vajdasági csoportjában szereplő Vrbas felett aratott 2:1-es győzelemmel hangolt a bajnoki idény tavaszi folytatására. A két csapat az elmúlt időszakban kétszer is „összefutott”, a hivatalos összecsapást barátságos mérkőzés előzte meg, akkor 2:2-es eredmény született. A Tisza-partiak ambiciózus tervekkel vágnak neki a Vajdasági Liga folytatásának, céljuk egyértelműen a feljutás.

   2025.03.11.
Horgos, a folytonosan újjáéledő település

Idén van Horgos első írásos említésének 950. évfordulója. Az államalapítás után már 1075-ben okiratokban szerepel Horgas halászfalu neve, a felső-magyarországi Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként tűnik fel egy lajstromban. 1230 körül már temploma is volt a falunak, de 1241-ben a Batu kán vezette mongol sereg templomával együtt az egész falut eltörölte a föld felszínéről. A legújabb kutatások szerint a pusztítás ellenére Horgos újjáéledt, s még legalább ...

   2025.03.11.
Böjte atya Horgoson

Vajdaságba látogatott Böjte atya ferences-rendi szerzetes, hogy a hívekkel tartott találkozóin a többi közt a reményről beszéljen a nagyszámú közönségének. Csütörtökön Horgoson várták, az előadás iránt nagy volt az érdeklődés, sokan érkeztek a környező településekről is, megtelt a művelődési ház nagyterme, még az előcsarnokban is többen figyelték az előadást kivetítőn.
Böjte atya a sajtó munkatársaival is találkozott, s rövid interjút ...

   2025.03.06.
Nem számítanak áradásra

A Tisza vízszintje jelenleg a normálisnak mondható szinten van, ami az elmúlt évtizedekben is jellemző volt ebben az időszakban. A vízállás nem ad okot aggodalomra, hiszen egy kis csapadék és hó mellett mindig hasonló szinten állt a folyó.
A napokban mért adatok szerint a Tisza vízszintje 231 centiméter, ez ebben az időszakban és ebben a térségben átlagosnak számít. A következő napokban sem várhatunk változásra a Tisza vízszintjével kapcsolatban.
Az ...

 
Keresés
 

   2025.02.10.
Kiváló vadászterep

Magyarkanizsa községben két vadászegyesület tevékenykedik. Az egyik kifejezetten csak a város környéki terepeket fedi, a másik, a Kapitány-réti Vadászegyesület a településeket fogja egy csokorba. A naptári év nagyban különbözik a vadászévtől, hisz míg januárban, februárban épphogy csak beindul az ünnepek utáni feleszmélés, arra az időre az elhivatott természetbarátok már az idény vége felé tartanak. A jelenlegi helyzetről Boris Bajićtyal, a Kapitány-réti Vadászegyesület elnökével beszélgettünk.
– A vadászat ősi tevékenység, hisz egykoron a vadászok biztosították a családok megélhetését, húst tettek az asztalra. Manapság ez némileg módosult, hisz a vadászat szenvedély, életforma és együtt lélegzés a természettel – fejtette ki az elnök. – Az azonban nem változott, hogy a vadász napjainkban is a mára már különlegesnek számító vadhúst viszi haza, bár az elsődleges célja nem ez. A mi környezetünkben apróvadakat lőhet, köztük fürjet, kacsát, libát, fácánt, a nagyvadak közül elejti a vaddisznót, az őzet, a szerencsésebbek, akik elutaznak valahová, azok gímszarvast, dámszarvast, zergét is elejthetnek – sorolta Boris Bajić, aki a Kapitány-réti Vadászegyesületről is szót ejtett.
– Mintegy 140 tagot számlál az egyesület, amely öt körzetre van osztva: Martonos, Horgos, Kispiac, Velebit, Oromhegyes és Orom tartozik a berkeinkbe. Ezeken a területeken a helybeli vadászok és a környékbeliek gondoskodnak az állatokról, azok létszámának keretek között tartásáról és természetesen arról is, hogy megfelelő környezetet alakítsanak ki számukra, ha kell, némi közbeavatkozással, gondoskodással – magyarázta az elnök, majd azt is kifejtette, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem egy megfizethetetlen hobbiról van szó.
– Vannak drágább sportok is, ez viszont idő- és erőigényes, és nagyon kell szeretni a természetet. Tagsági díjat szedünk, amit részletekben fizethetnek a tagok, illetve a szükséges kellékeket is meg kell vásárolni, de az élmény, amit vadászat közben átélünk, az megfizethetetlen – mesélte az elnök, aki a jelenlegi állapotokról is tájékoztatott.
– A január a vadászév végének közeledtét jelzi, ugyanis a fő vadászidény lejárt, az apróvadak, köztük a fácánok kilövését befejeztük, maradtak még a kacsák és a libák, és most lőjük ki a túlszaporodott ragadozókat is, valamint a szarkákat és a dolmányos varjakat. A fácánállományunk stabil, nincs túlszaporodás sem. Minden évben nagy gondot fordítunk a terveink megvalósítására, most is jól állunk, elégedettek vagyunk. A mezőgazdaság és az éghajlat változásával a vadászoknak is némiképp változott a teendőjük. Mivel a gazdák ősz elején az összes takarmányt betakarítják, a búvóhelyek megszűnnek. Ennek a problémának a kiküszöböléséért mi sokat teszünk, az élőhely javításával is foglalkoznunk kell, ezt is feladatunknak érezzük – mondta a vadász, aki ezzel is azt magyarázta, hogy nem csak a kilövésért lesz valaki vadász, az a szükséges jó. Nagy hangsúlyt kell kapnia az egyensúly fenntartásának, ez előtérben kell, hogy legyen egy jó vadásznál, sőt nem is csak a vadászható fajokat gondozzák.
– A kevésbé jó földeket is kibérli az egyesület, például egy közel hetvenhektáros legelőt, amelyen gazdálkodás mentén az állatoknak élelem és búvóhely is akad bőven. Az utóbbi években nem volt erős telünk, aminek a rekkenő nyarak lettek a hátulütői, így a vízhiány is fejtörést okoz. A helyzetet itatók kihelyezésével igyekszünk orvosolni. Az őzállomány épp a vízhiány miatt mutat csökkenő tendenciát, és nemcsak nálunk, hanem a szomszédos országokban is, ezért mi tavaly nagy itatókat helyeztünk el a csapások mentén, ahol a vadak közlekedését észleltük, a vadászok pedig folyamatosan töltötték őket vízzel. A kanálisokat is szeretnénk hasonló célokra használni, természetesen nem kihasználni, hisz az némely állatnak az életet jelenti – magyarázta Boris Bajić.
Az egyesületi elnök azt is elmondta, hogy Magyarkanizsa községben igen jó vadászterepek vannak, és mindegyik más miatt kiváló. Beszámolója szerint hamarosan elvégzik a leltárt, melyben összevetik a populáció milyenségét, és utána elkészítik a következő vadászévi tervet, amely magában foglalja majd a felelős és észszerű számításokat.
Bővebben:

 




Kiváló vadászterep