Fejsztámer Róbert polgármesteri évértékelője

Magyarkanizsa jó évet zár, befektetések valósultak meg, sikeresen vett részt nagy összegű és határon átnyúló pályázatokon, fejlesztések valósultak meg a község minden településén - nyilatkozta évértékelőjén Fejsztámer Róbert. A polgármester elmondta, több mint 300 rendezvényt támogattak a községben, mezőgazdasági támogatásokat osztottak ki, több oktatási intézményt és utakat újítottak fel, az infrastruktúrát fejlesztették, valamint nagy hangsúlyt fektettek az ifjúság felkarolására is. Kiemelte, több nagyberuházásra készülnek, egy élményfürdő kiépítését tervezik.   

Ahogyan tavaly, évértékelőjét a polgármester ezúttal is a helyi Info Televízió stúdiójában mondta el, ahol Forró Lajos szerkesztő volt a beszélgetőtársa. A mintegy félórás beszélgetésen ott lehettek az újságírók is. Az évértékelő természetesen az idén megvalósított beruházásokkal kezdődött, amelyekből Magyarkanizsa mellett jutott a község többi településére is.

„A települési fejlesztések nagy hányadát az utak, az utcák, a szennyvíz- vagy éppen a vízvezeték-hálózat kiépítése illetve felújítása tette ki, de jelentős eredményeket értünk el az egészségügyi intézmények és a művelődési otthonok felújítása terén is. Ezeknek mindig a költségvetés szab határokat, önerőből ugyanis nem tudnánk ennyi mindent megcsinálni, ezért folyamatosan pályázunk tartományi, köztársasági és nemzetközi pénzeszközökre is. Pályázati lehetőségek vannak, elég sikeresek is vagyunk ebben. Elég ha azt mondom, hogy a község évi költségvetése, amiből a teljes intézményrendszert működtetjük, nagyjából 720-750 millió dinárnál áll meg, az idei összberuházások értéke ugyanakkor 270 millió dinár fölött alakult, ami azt jelenti, hogy a költségvetés több mint 30 százalékának megfelelő összeget fordítottunk fejlesztésekre, persze a már említett pályázati támogatások segítségével, ahol az önrész, amit nekünk kell előteremtenünk a 10 százaléktól egészen az 50 százalékig terjed. Időközben beindult egy újabb projekt is. Magyarkanizsán az előttünk álló három évben ki kell épülnie az új víztisztítónak, ami a község legnagyobb horderejű beruházása lesz. Az előkészületek már folyamatban vannak, a szerződéseket is aláírtuk már. A projekt egy stratégiai magyar-szerb IPA-program kereteiben valósul meg, értéke 1,9 millió euró, ami napi árfolyamon mintegy 220-230 millió dinárt jelent, ami több mint egy negyede az éves költségvetésünknek. Az uniós pályázatok előnye, hogy az önrész mindössze 15 százalék, de ha tudjuk, hogy mekkora beruházási értékről van szó, akkor bizony az önrész is tetemes összegre rúg, amit elő kell teremtenünk. Ezen felül az unió által támogatott projekteket előre kell finanszírozni, nekünk tehát állni kell a beruházás teljes értékét és majd ha minden rendben lesz, utólag megkapjuk a támogatás összegét. Még nem tudjuk pontosan, hogyan sikerül ezt megvalósítanunk, de már elkezdtünk erre pályázni tartományi és köztársasági szinten is” - mondta a polgármester.

Fejsztámer Róbert szólt az oktatási intézmények folyamatos fejlesztéséről is, egy váratlan gonddal, az oromhegyesi iskolaépület megsüllyedésével azonban nem számolhatott az önkormányzat.

„Nagyon nagy segítséget jelent számunkra a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási, Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság, amelynek élén korábbi polgármesterünk, Nyilas Mihály áll. Az ő közreműködése is kellett ahhoz, hogy a tartományi tartalékalapból biztosítsanak egy nagyobb összeget az oromhegyesi iskola rendbetételére, de az önkormányzatnak is elő kellett hozzá teremtenie a maga 7-8 millió dinárját. Az ilyen váratlan eseményeket, mint az oromhegyesi iskola vagy éppen az állami gyógyszertárak megnövekedett adósságállománya, valamilyen formában kezelnünk kell, mellette pedig nem elhanyagolni a tervezett fejlesztéseket sem, mint például a többi általános iskola, a középiskola vagy az óvodák, amelyekben több mint 20 millió dinár értékben végeztünk felújítási munkálatokat. Igyekszünk minden területre odafigyelni, de a pénzügyi keretek mindig korlátozzák a mozgásterünket.”

A mezőgazdasággal kapcsolatban a polgármester külön kiemelte, hogy a lehetséges községi pénzügyi támogatásokon túl végre elindult egy egészséges kommunikáció a mezőgazdasági termelők és az önkormányzat között, ami arra irányul, hogy ne a városházán döntsék el, mi hogyan legyen, hanem a termelők fogalmazzák meg igényeiket akár az adott évre, vagy akár hosszú távra is. Példaként a Tisacoop magánvállalat mézfeldolgozójának folyamatban lévő építkezését hozta fel, amelynek kapcsán az önkormányzat támogatási pályázatot hirdetett meg a méztermelőknek. Nem kis meglepetésére, nem jelentkezett rá senki. Kiderült, hogy a méztermelők nem akartak a rúd elé szaladni, inkább megvárják, hogy a cég elkezdje a méz felvásárlását, és majd akkor döntik el, milyen fejlesztésekbe szeretnének fogni. Az ilyen esetek kiküszöbölésére irányul az említett kommunikáció. A Prosperitati Alapítvány is egy fontos eleme a mezőgazdaság támogatásának, de az egészre a teljes támogatási sor vonatkozásában kell tekinteni, amibe a hazai és nemzetközi pályázatok mellett a banki támogatások is bele tartoznak, itt a község az, amelyik a legkevesebb eszközzel rendelkezik.

Az önkormányzat nem feledkezett meg a szociális védelemről és a kultúráról sem, hiszen ott, ahol nem jutottak magasabb szintű támogatáshoz az infrastrukturális fejlesztésekre és a különféle felújításokra, az önkormányzat állt a beruházások mellé. Sajnos, mint mondta, a szociális védelem területén elsősorban az országban még mindig érvényben lévő létszámstop miatt hatalmas káderhiány van a községben, ami a szolgáltatás minőségi romlását eredményezheti. Az önkormányzat igyekszik megtalálni azokat a kiskapukat, amelyek fellelhetők, hogy a felhasználók ne érezzék mindennek a kárát, amit véleménye szerint az idei évben sikerült elérni, mivel a szociális védelem és a kultúra területén is megmaradt a megszokott színvonal. Ami a köztudottan magas kulturális színvonalat illeti, a polgármester kiállt az mellett, hogy ameddig arra lehetősége lesz az önkormányzatnak, azt fenn kell tartani, még akkor is, ha a lakosság száma megcsappant, annál is inkább, mivel községi szinten azért még mindig nagyjából 25 ezer emberről beszélhetünk, és itt még a szomszédos községből vagy akár külföldről érkező érdeklődőkre is gondolnunk kell, legalábbis a jelentősebb rendezvények vonalán. A rendezvényeknek vagy önfenntartóaknak kell lenniük vagy ha közösségmegtartó jellegük van, akkor az önkormányzatnak kell odaállnia melléjük.

Bővebben: