Méltó emlékezés a forradalom és szabadságharc hőseire

Magyarkanizsa önkormányzata március 14-én emlékezett meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170 évvel ezelőtti eseményeire. A megemlékezés a katolikus temetőben a Himnusz akkordjaival kezdődött, amit a Cifraszűr vegyes kórus adott elő. Dr. Zapletán Géza esperes plébános tartott egyházi megemlékezést, majd Kávai Szabolcs történész szólt az egybegyűltekhez.

Az ünnepre Magyarkanizsára érkezett Nagykanizsa küldöttségében volt Micsinai Dominik, Radnóti-diplomás szavaló is, aki Kozma Andor A karthágói harangok című költeményét szavalta el, majd a megjelentek megkoszorúzták az 1848/49-es forradalom és szabadságharc magyarkanizsai hőseinek emléktábláját. Elsőként Fejsztámer Róbert magyarkanizsai polgármester és Miloš Kravić, a községi képviselő testület elnöke helyezték el az önkormányzat koszorúját, majd az emlékezés virágait az emléktáblához helyezte dr. Menyhárt Attila, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus vezető konzulja, a két testvérváros, Nagykanizsa és Ferencváros küldöttségei, Hajnal Jenő és Nyilas Leonov Anita, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke illetve alelnöke, Magyarkanizsa helyi közösség, a Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény valamint a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola vezetői, a Vajdasági Magyar Szövetség tisztségviselői és a nyugdíjasok községi szervezetének képviselői is. A temetői megemlékezés a Szózat megzenésített változatának akkordjaival zárult.

Az ünneplők ezután a Dobó Tihamér Képtárba vonultak, ahol megnyílt a Magyarkanizsa testvérvárosának, Ferencvárosnak a múltját bemutató kiállítás, amelyen közreműködtek a horgosi Bartók Béla Művelődési Egyesület kis népdalénekesei.

A kiállítás-megnyitót követően a Művészetek Háza színháztermében ünnepi műsorra került sor, amelyben Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere mondott ünnepi köszöntőt.

„Mit jelent ma nekünk március idusa? Mit üzen ma nekünk Petőfi, Vasvári Pál, Jókai Mór, Táncsics Mihály? A március 15-én Pesten megfogalmazott 12 pont egyszerűségében rejlett a forradalmisága. Bevezetője is hasonló. Egy örökérvényű kérdés-válasz: Mit kiván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés! E hármas fogalomkörből nekem ma, a vajdasági magyar jelenben, az egyetértés jelenti a legtöbbet. Egyetértés nélkül egy nemzet, egy közösség sem haladhat, fejlődhet, mert elaprózódik a sok különböző akarat miatt. Csökken az ereje, veszik a hatékonysága. Ez nyilvánvaló, úgymond egyszerű. No, de az egyetértés megteremtése – az bizony, korántsem egyszerű! Egyetértés akkor alakul ki, amikor a közösség tagjai felelősséget éreznek a közösségük iránt. Legyen szó akár családról, akár lakóhelyi közösségről, akár egy nemzet-közösségről. Amikor felnőtt ember módjára felelősséget érzünk és felelősséget vállalunk, akkor tudjuk a legjobb megoldást megtalálni, akkor nem félünk a kudarctól és akkor van erőnk véghezvinni céljainkat! Épp úgy, ahogy a márciusi ifjak is vállalták a felelősséget nemzetünk iránt és történelmet alkottak” – emelte ki a polgármester.

Az ünnepi műsort a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület tagjai tették szebbé és felejthetetlenné.

Bővebben: