A megbékélés útjára kell lépni

A községben az utolsó helyszín Magyarkanizsa, ahol az 1944-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeznek. Bár a város esetében nem tudni pontosan, hogy hányan haltak meg, a tömegsírok feltárása mutathat majd pontos adatot. A november 2-án megtartott megemlékezés a Himnusz eléneklésével kezdődött, melyet a Cifraszűr vegyes kórus tagjai vezényeltek, majd Zapletán Géza esperes és Savelin Zoltán martonosi plébános szentelte meg az emlékművet és tartott az alkalomhoz illő szertartást. Mint ahogy az lenni szokott Magyarkanizsán, szavalatok is színesítették az eseményt, diákok előadásában, majd dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta, reméli, a megbékélés része lesz az, hogy eltemethetjük áldozatainkat.

– A holtak és a hozzátartozók joga, hogy az áldozatok tisztességesen el legyenek temetve. Ne jeltelen tömegsírokba legyenek elföldelve, mint a rablógyilkosok! – mondta többek között dr. Forró Lajos, majd megkérte a Szerb Haladó Pártnak a megemlékezésen jelen lévő képviselőit, Nebojša Rakić alpolgármestert és Kravić Miloš képviselő-testületi elnököt, hogy legyenek ebben segítségére a helybelieknek – Tisztelettel kérem őket, hogy használják befolyásukat és segítsenek eltemetni az ártatlanul meggyilkolt hozzátartozóinkat. Legyen a mi községünk példa arra, hogy itt megbecsüljük egymás ártatlan áldozatait. Egy Európai Unió felé tartó országban nem lehetnek jeltelen tömegsírok. Úgy gondolom, hogyha közös erővel eltemethetjük áldozatainkat, akkor jutunk el az igazi megbékéléshez, és indulhatunk el az igaz barátság útján.

Az esemény befejező részében az elöljárók elhelyezték a kegyelet és az emlékezés virágait az emlékműnél.

Bővebben: