Önkormányzati állásfoglalás a menekülthelyzetről
Az elmúlt hónapokban megfeszített munkával, az érintett intézményekkel és szervekkel folytatott mindennapos tárgyalásokkal, a költségvetés minden tartalékának mozgósításával dolgoztunk a menekültkérdés megoldásán.
Az elmúlt 40 nap alatt hétszer ültünk le a tartományi és a köztársasági kormány képviselőivel a községünket érintő menekültkérdéssel kapcsolatban.
Július 31-én Aleksandar Vulin miniszter és munkatársai jelen voltak a rendőrség udvarában felállított konténerek átadásánál és azt ezt követő megbeszélésen az önkormányzat által felkínált három helyszín közül egyedül a vásárteret találták alkalmasnak arra, hogy ott pihenőhelyet hozzunk létre a városunkba özönlő menekülteknek.
Felszólítottak bennünket, hogy azonnal kezdjük el a felkészülést, mert három nap múlva meg fognak érkezni a sátrak, szabadtéri mosdók és tusolók, szanitáris konténerek, valamint a pénzbeli segítség, azaz 3.000.000 dinár a munkálatok finanszírozására.
Azóta eltelt 11 nap és eddig semmilyen támogatás, eszköz nem érkezett! Rá kellett döbbennünk, hogy önkormányzatunk egyedül maradt ebben a kérdésben. Az ígéreteken kívül jóformán semmit sem kaptunk.
Az eddig elvégzett összes munkát, ami a tisztaság és a rend fenntartása kapcsán történt, saját erőnkből voltunk kénytelenek elvégezni, költségvetésünk kárára. Ki kell hangsúlyoznom, hogy az önkormányzatnak erre semmilyen hatásköre, pénzeszköze, munkaereje nincs és nincs is előlátva. Ennek a problémának a rendezése a köztársaság hatáskörébe tartozik, de az a füle botját sem mozdítja.
Presevóból, Belgrádból és Szabadkáról rendszeresen, több autóbusznyi menekült érkezik a városunkba, akik meggyalázzák temetőinket, sírjainkat, kápolnáinkat, akik tönkreteszik köztereinket, parkjainkat, szántóföldjeinket, gyümölcsöseinket.
Élő példa erre városunk központjában lévő két parkunk, a Népkert, a Tiszavirág sétány, a Tisza part egy része, melyeket mi évtizedek óta ápolgatunk, szépítgetünk.
Nézzük meg most, hogy egy hónap alatt mit tettek ezek az idegenek, akiknél hiányzik az általános intelligencia és kultúra legalapvetőbb eleme is. Pénzük azonban van, és úgy látszik ez a lényeg.
Eddig többé-kevésbé toleránsan viseltük a kialakult helyzetet, de ahogy a polgároknak, úgy most már nekünk is elfogyott a türelmünk. Igaza van minden egyes magyarkanizsai, martonosi és horgosi lakosnak, aki félelemmel lép ki az utcára, igaza, amikor aggódik a gyermekei jövőjéért, de már a tanévkezdettől is retteg, és igaza van mindenkinek, akinek fáj az, amivé köztereink, utcáink lettek. Ahol eddig csend, béke és tisztaság volt, ott most szeméthegyek vannak és idegenek tanyáznak.
Most már nyilvánvaló, hogy Szerbia nem védi meg az Észak-Bácskában élő adófizető, választó polgárait és úgy néz ki, hogy az itt élő tömbmagyarság és más nemzetiségek sorsa nem érdekli az illetékeseket. Parlamenti képviselőnk rasszistának lett kikiáltva, mert szót emelt az itt élő polgárok érdekeiért.
Ez tovább így nem mehet, ezért össze kell fognunk!
A magyarkanizsai önkormányzat nevében arra kérem a polgárokat, hogy álljanak készen! Álljanak készen arra az esetre, ha arra kérjük Önöket, hogy az önkormányzat mellé állva, velünk együtt fejezzék ki elégedetlenségüket! Attól tartok ugyanis, hogy saját kezünkbe kell vennünk ennek az áldatlan állapotnak a megoldását. Hiszen lakhatóvá, újra élhetővé kell tennünk környezetünket, falvainkat.
Mondjuk ki nyíltan, hogy: ELÉG VOLT a teljesítetlen ígéretekből!
Magyarkanizsa önkormányzata
