Évekkel ezelőtt Nagy László iparművész és párja, dr. Pajor Margit mertek nagyot álmodni: felújítottak egy kis parasztházat Kispiac határában az E-5-ös út menti benzinkúttal szemben és galériává alakították át. Azóta már számos kiállításnak adott otthont a tulajdonos nevét viselő galéria, ma délben azonban maga az iparművész mutatta meg a szélesebb közönségnek, akik között ott voltak barátai, ismerősei, rokonai, pályatársai és egykori kollégái is, hogy festeni is tud, nem is akárhogyan.
A címben jelzett elnevezéssel megrendezett kiállításon Nagy László - aki magát az “utolsó bácskai magyar nábobnak” nevezi - harminc, pusztáról készített festményét állította ki, cáfolva azt a köztudatban elterjedt tévhitet, hogy a puszta csak egy kietlen, kopár, terméketlen vidék, ahol nincs semmi, még fa sem, és nem is történik semmi. Bizony történik, csodálatos egy világ az, erről árulkodnak kiállított képei is.
A háziasszony, dr. Pajor Margit köszöntőjét valamint a Békéscsabai Jókai Színház Színi Tanháza harmadéveseinek, Csonka Dórának és Lévay Attilának hangulatos, alkalomhoz illő összeállítását követően a színház igazgatója, a művész barátja méltatta a kiállított alkotásokat. “Olyan erő, olyan érzelem van ezekben a képekben, hogy a mozdulatlan táj szinte megmozdul a néző képzeletében”, mondta a festményekről Seregi Zoltán, aki barátját kiváló tájképfestőnek tartja.
Nagy László kiállítására az Ars Naturae Egyesület szervezésében a Bethlen Gábor Alapítvány Zrt. támogatásával kerülhetett sor. A galériát, mivel nem munkaidőben működő művelődési objektumról van szó, az ajtón lévő telefonszám hívása után röviddel kinyitják az érdeklődőknek, akik reggeltől estig, a nap minden szakában megtekinthetik Nagy László igazán remek képzőművészeti élményt nyújtó alkotásait.
Bővebben:
Letöltés: A puszta pompája – zsongása
A magyar puszta pompája – zsongása
A puszta pompája – zsongása
Az utolsó bácskai nábob festészete
|