| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Az utóbbi időben egyre többen választják Horgost új otthonuknak. Sokan visszatérnek szülőfalujukba, mások pedig új életet kezdenek a határ menti településen, ahol az évek alatt több jelentős fejlesztés valósult meg, a közösségi élet pedig igen élénk, hiszen szinte naponta szerveznek valamilyen eseményt, ahol a lakosok kikapcsolódhatnak és szórakozhatnak.
Az eladó házak és ingatlanok Horgos és környéke nevű Facebook-csoportban főleg Zentán lévő, ... |
|
|
Folyamatos a magyarkanizsai Tisza-part és a kempingrész felújítása. Nagyban folyik a nádnapernyők cseréje, és új öltözőket, árnyékolókat is elhelyeznek. A gyermekeknek szánt kismedencét is újítják. Az idény június 13-án kezdődik.
A magyarkanizsai Tisza-part az egyik leglátogatottabb hely a község területén. Több ezer turistát vonz éves szinten, ezért évről évre igyekeznek szépíteni a teret és a kívánt fejlesztéseket megvalósítani. Rendbe teszik ... |
|
|
A Dobó Tihamér Képtárban Álomlátó címmel szombaton nyílt meg Belec Anikó zentai képzőművész önálló kiállítása. Az alkotó, saját elmondása szerint, sokszor a természet erőit követve: faerezetekbe, vízhullámokba, fakéregmintázatokba lát bele formákat, amelyek a lelke mélyéről törnek elő. Kommunikál az önmagába rejtett, szunnyadó emlékekkel. Minél tovább nézi az organikusnak ható felszínt, annál pontosabb forma rajzolódik ki a szemei előtt. Ez egy ... |
|
|
A napokban Magyarkanizsa önkormányzata megjelentette a hiányszakmákat tartalmazó listáját. Itt 13 szakterületet érint a szakemberhiány.
A lista egyébként egy útmutató is mindazon diákok számára, akik a 2025/2026-os tanévben felsőoktatásban gondolkodnak, hiszen az önkormányzat elsőként ezeken a szakokon tanuló diákoknak tud majd ösztöndíjat nyújtani.
A Tisza-parti önkormányzat minden évben közzéteszi a hiányszakmákat, amelyeket a Nemzeti ... |
|
|
A dohánytermelők elégedettek voltak a tavalyi terméssel és az árakkal is, ezért idén a kispiaci térségben megnövelték a termőterületet. Jellemző, hogy a munkát az egész család, gyakran barátokkal együtt végzi, mert így csökkenteni tudják a költségeket, és több bevételre tesznek szert.
A kispiaci Pap György dohánytermelő idén megkétszerezte a korábbi kéthektáros területét, és egy új szárítórészleget is kialakított. Így a betakarított ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Archeológiai Intézete a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és a zentai Városi Múzeummal együttműködve monográfiában szándékozza bemutatni a velebiti ásatások archeológiai leleteit. A faluban először a múlt század ötvenes éveiben végeztek régészeti ásatásokat Hagymás Károly, Nestor Vukov és Nagy Sándor régészek vezetésével. A feltárások annyira ígéretesnek bizonyultak, hogy a hetvenes évek folyamán Szekeres László, Milorad Girić és Nikola Tasić neves archeológusok részvételével folytatták az elkezdett munkát, s ekkor a maga nemében egyedülálló leletekre bukkantak. Ezeket a nyilvántartásba vételük után a zentai múzeumban raktároztak el. Lényegében ennyiben is maradt a történet.
Raško Ramadanski, a múzeum munkatársa elmondta, hogy miután a zentai múzeumba került, s feltárult előtte az intézmény raktárának a nyilvánosság előtt rejtett világa, elkezdte tanulmányozni ezeket, s a leletek vizsgálása során arra a következtetésre jutott, hogy ez a térség a bronzkor idején igencsak sűrűn lakott volt, és szinte minden településen találhatóak ebből a korból régészeti leletek, amelyek származása az időszámításunk előtt 1000 és 3500 közötti időszakra tehető.
Az archeológus elmondta azt is, hogy Velebitnél az ásatások során a leletek közt több olyan öntőformára is rábukkantak, amely bronzszerszámok készítésére szolgált. Ilyesmiket idáig Szerbiában 2-3 lokáción találtak, vagyis hazánkban ritkaságnak számítanak.
A Velebitnél talált leletekről a közeljövőben egy szerb–magyar nyelvű kiadványt is meg szeretnének jelentetni, ami kapcsán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel is felvették a kapcsolatot. A VMMI munkatársainak Szabadkáról sikerült visszaszerezniük a feltárások során készített fényképeket, és a monográfia elkészítésének technikai és anyagi vonzatáról is tárgyalásokat folytattak – nyilatkozta az archeológus. Folyamatban van a kézirat elkészítése és a régészeti anyag feldolgozása, s a tervek alapján jövőre nyomdába is kerül a monográfia. Ezenkívül az archeológiai intézet pénzt különített el a velebiti ásatáson talált emberi maradványok korának a megállapítására.
Bővebben:
Monográfia a bronzkori leletekről
|
|
|
|
|
|
