| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyarkanizsa községhez tartozó Velebit határában, amely település épp a hétvégén ünnepelte a falunapját, számtalan helyen lehet látni sárgabarack-ültetvényt. Az út szélén, néhol bekerítve, máshol még csak be sem kerítve csábítják az arra járót a narancssárgára, szép nagyra nőtt barackok, amelyek egy részét már leszedték, másik részéből meg még maradt bőven szedni való. A magyarkanizsai Maoduš Miloš velebiti ültetvényén gyönyörű és ízletes ... |
|
|
Összecsavarodott kukoricalevelek, egyre jobban felszáradt napraforgók - sajnos ez jellemzi a Magyarkanizsa községbeli parcellákat. Ha továbbra sem lesz eső és lehűlés, tengeri és napraforgó sem lesz, ugyanis besülnek a szemek - mondják a szakértők.
Júniusban Magyarkanizsa községben közel 100 milliméter eső esett, de ennek ellenére aszály sújtja a térséget. Az elmúlt hetek szárazsága és a vele járó forróság sajnos egyre jobban meglátszik a kultúrnövényeken. ... |
|
|
A magyarkanizsai strandon minden adott a kellemes kikapcsolódáshoz, medencék, kávézók, játszótér és homokos strand várja a látogatókat.
Sokan mártóztak meg a Tiszában, a gyerekekkel érkezők pedig inkább a medencét választották.
Huszár István jobban szeret a folyóvízben felfrissülni, és a strandon hűsölni, mint a medence partján: „Mivel az idén nem mentünk nyaralni, úgy gondoltuk, hogy kilátogatunk ide, itt van közel ez a kanizsai fürdőhely ... |
|
|
A természet és mi, illetve A mesterséges intelligencia és mi címmel szervezett nyári foglalkozásokat kisdiákoknak a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ. A mai gyerekek többet töltenek már a számítógép előtt, mint a szabadban, a cél tehát az volt, hogy mindkét világ szépségeivel, kihívásaival megismertessék a gyerekeket. Elsőként Máriás Ildikót, a központ igazgatóját kérdeztük a táborok témáiról.
- Mivel a Digitális ... |
|
|
Szelevényi Vito zenész, aki nemrég alapította zenekarát, melynek most lesz a negyedik koncertje Budapesten. De emellett imádja a Tiszát, a sportokat, s újabban meditál is.
* Hogy jelent meg a zene az életedben? Tudtad gyerekkordban, hogy mi szeretnél lenni, ha felnősz?
— Fogalmam sem volt, hogy mi szeretnék lenni. Jó gyerekkorom volt, úgy érzem, nem kívánhatnék jobb szülőket. Apa által sok zenét kaptam, konkrétan születésem közben is szólt zene. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Archeológiai Intézete a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és a zentai Városi Múzeummal együttműködve monográfiában szándékozza bemutatni a velebiti ásatások archeológiai leleteit. A faluban először a múlt század ötvenes éveiben végeztek régészeti ásatásokat Hagymás Károly, Nestor Vukov és Nagy Sándor régészek vezetésével. A feltárások annyira ígéretesnek bizonyultak, hogy a hetvenes évek folyamán Szekeres László, Milorad Girić és Nikola Tasić neves archeológusok részvételével folytatták az elkezdett munkát, s ekkor a maga nemében egyedülálló leletekre bukkantak. Ezeket a nyilvántartásba vételük után a zentai múzeumban raktároztak el. Lényegében ennyiben is maradt a történet.
Raško Ramadanski, a múzeum munkatársa elmondta, hogy miután a zentai múzeumba került, s feltárult előtte az intézmény raktárának a nyilvánosság előtt rejtett világa, elkezdte tanulmányozni ezeket, s a leletek vizsgálása során arra a következtetésre jutott, hogy ez a térség a bronzkor idején igencsak sűrűn lakott volt, és szinte minden településen találhatóak ebből a korból régészeti leletek, amelyek származása az időszámításunk előtt 1000 és 3500 közötti időszakra tehető.
Az archeológus elmondta azt is, hogy Velebitnél az ásatások során a leletek közt több olyan öntőformára is rábukkantak, amely bronzszerszámok készítésére szolgált. Ilyesmiket idáig Szerbiában 2-3 lokáción találtak, vagyis hazánkban ritkaságnak számítanak.
A Velebitnél talált leletekről a közeljövőben egy szerb–magyar nyelvű kiadványt is meg szeretnének jelentetni, ami kapcsán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel is felvették a kapcsolatot. A VMMI munkatársainak Szabadkáról sikerült visszaszerezniük a feltárások során készített fényképeket, és a monográfia elkészítésének technikai és anyagi vonzatáról is tárgyalásokat folytattak – nyilatkozta az archeológus. Folyamatban van a kézirat elkészítése és a régészeti anyag feldolgozása, s a tervek alapján jövőre nyomdába is kerül a monográfia. Ezenkívül az archeológiai intézet pénzt különített el a velebiti ásatáson talált emberi maradványok korának a megállapítására.
Bővebben:
Monográfia a bronzkori leletekről
|
|
|
|
|
|
