| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.10.24.
A felzárkózás jegyében

A Tisza Menti Információs és Fejlesztési Központ szervezésében október derekán sikeresen lezárult egy két modulból álló képzéssorozat, amely a mesterséges intelligencia, a programozás alapjai és a webalkalmazások fejlesztése témaköröket ölelte fel. A képzésre Magyarkanizsán az Ifjúsági Otthonban került sor, ahol hat előadást hallgathattak meg a résztvevők.
Az esemény különlegessége, hogy a képzés ingyenes volt, így minden érdeklődő számára ...

   2024.10.22.
Komolyan vették a helyzetet

Magyarkanizsa Község Rendkívüli Helyzetek Községi Törzskarának szervezésében és a Szerbiai Városok és Községek Állandó Értekezletének (SKGO) támogatásával és szakmai irányítása mellett szimulációs mentési gyakorlatot tartottak hétfőn az oromhegyesi Arany János Általános Iskolában. A szimuláció földrengés okozta rendkívüli helyzetet irányoz elő, melyben az iskola összes diákját és munkatársait evakuálni kell. A helyszínen a mentési feladatokat ...

   2024.10.21.
Őszidő Kispiacon

A kispiaci nyugdíjasokat látták vendégül a helyi kultúrotthonban. Az Őszidő rendezvényt a helyi Ékszer Nők Egyesülete szervezte meg. Az eseményen ajándékkal köszöntötték a legidősebb hölgyet és urat.
Jó hangulat és finom falatok várták a kispiaci szépkorúakat a helyi kultúrotthonban. Az Őszidő című rendezvényt másodszor szervezték meg a településen, hogy a zenés-táncos mulatsággal kedvezzen a falu a 70 év feletti lakosainak.   
Az ...

   2024.10.21.
A szobrász, akit megtalálnak a kövek

A Túl a vízen című kiállításon Sárkány Balázs a természetből és a mítoszokból merít ihletet, szobrai egyszerre szilárdak és melegek.
Balázs horgosi születésű és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának szobrászat és tanári szakirányán is végzett. Eddig csoportos kiállításai voltak, mostanra gyűlt össze annyi alkotás, hogy egy önálló anyaggal is bemutatkozhat.
„Ez elég vegyes. Vannak egyetemen készült munkák, egyetem után készült ...

   2024.10.21.
1956-ra emlékeztek Horgoson

1956-ban az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca végül elbukott. A véres következmények ellenére nem a kudarc, nem a sötétség, nem a hallgatás kapcsolódott 1956-hoz, hanem a szabadság, az igazságérzet, a hazaszeretet, egy nemzet közös szívdobbanása. Az 56-os hősök ebben való hite, a belé vetett reménye adott, és adhat példát és erőt azóta is a nemzet számára. A félelem, az elnyomás elviselhetetlen érzése ...

 
Keresés
 

   2017.02.23.
Monográfia a velebiti bronzkori leletekről

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Archeológiai Intézete a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és a zentai Városi Múzeummal együttműködve monográfiában szándékozza bemutatni a velebiti ásatások archeológiai leleteit. A faluban először a múlt század ötvenes éveiben végeztek régészeti ásatásokat Hagymás Károly, Nestor Vukov és Nagy Sándor régészek vezetésével. A feltárások annyira ígéretesnek bizonyultak, hogy a hetvenes évek folyamán Szekeres László, Milorad Girić és Nikola Tasić neves archeológusok részvételével folytatták az elkezdett munkát, s ekkor a maga nemében egyedülálló leletekre bukkantak. Ezeket a nyilvántartásba vételük után a zentai múzeumban raktároztak el. Lényegében ennyiben is maradt a történet.

Raško Ramadanski, a múzeum munkatársa elmondta, hogy miután a zentai múzeumba került, s feltárult előtte az intézmény raktárának a nyilvánosság előtt rejtett világa, elkezdte tanulmányozni ezeket, s a leletek vizsgálása során arra a következtetésre jutott, hogy ez a térség a bronzkor idején igencsak sűrűn lakott volt, és szinte minden településen találhatóak ebből a korból régészeti leletek, amelyek származása az időszámításunk előtt 1000 és 3500 közötti időszakra tehető.

Az archeológus elmondta azt is, hogy Velebitnél az ásatások során a leletek közt több olyan öntőformára is rábukkantak, amely bronzszerszámok készítésére szolgált. Ilyesmiket idáig Szerbiában 2-3 lokáción találtak, vagyis hazánkban ritkaságnak számítanak.

A Velebitnél talált leletekről a közeljövőben egy szerb–magyar nyelvű kiadványt is meg szeretnének jelentetni, ami kapcsán a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel is felvették a kapcsolatot. A VMMI munkatársainak Szabadkáról sikerült visszaszerezniük a feltárások során készített fényképeket, és a monográfia elkészítésének technikai és anyagi vonzatáról is tárgyalásokat folytattak – nyilatkozta az archeológus. Folyamatban van a kézirat elkészítése és a régészeti anyag feldolgozása, s a tervek alapján jövőre nyomdába is kerül a monográfia. Ezenkívül az archeológiai intézet pénzt különített el a velebiti ásatáson talált emberi maradványok korának a megállapítására.

Bővebben:




Monográfia a bronzkori leletekről