| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.07.17.
Gyümölcstől roskadozó fák Velebiten

A Magyarkanizsa községhez tartozó Velebit határában, amely település épp a hétvégén ünnepelte a falunapját, számtalan helyen lehet látni sárgabarack-ültetvényt. Az út szélén, néhol bekerítve, máshol még csak be sem kerítve csábítják az arra járót a narancssárgára, szép nagyra nőtt barackok, amelyek egy részét már leszedték, másik részéből meg még maradt bőven szedni való. A magyarkanizsai Maoduš Miloš velebiti ültetvényén gyönyörű és ízletes ...

   2024.07.17.
Ha nem lesz eső, nem lesz termés sem

Összecsavarodott kukoricalevelek, egyre jobban felszáradt napraforgók - sajnos ez jellemzi a Magyarkanizsa községbeli parcellákat. Ha továbbra sem lesz eső és lehűlés, tengeri és napraforgó sem lesz, ugyanis besülnek a szemek - mondják a szakértők.
Júniusban Magyarkanizsa községben közel 100 milliméter eső esett, de ennek ellenére aszály sújtja a térséget. Az elmúlt hetek szárazsága és a vele járó forróság sajnos egyre jobban meglátszik a kultúrnövényeken. ...

   2024.07.17.
Tisza-part, medencék, hűsítő italok

A magyarkanizsai strandon minden adott a kellemes kikapcsolódáshoz, medencék, kávézók, játszótér és homokos strand várja a látogatókat.
Sokan mártóztak meg a Tiszában, a gyerekekkel érkezők pedig inkább a medencét választották.
Huszár István jobban szeret a folyóvízben felfrissülni, és a strandon hűsölni, mint a medence partján: „Mivel az idén nem mentünk nyaralni, úgy gondoltuk, hogy kilátogatunk ide, itt van közel ez a kanizsai fürdőhely ...

   2024.07.17.
A természetről és a mesterséges intelligenciáról tanulnak a magyarkanizsai gyerekek

A természet és mi, illetve A mesterséges intelligencia és mi címmel szervezett nyári foglalkozásokat kisdiákoknak a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ. A mai gyerekek többet töltenek már a számítógép előtt, mint a szabadban, a cél tehát az volt, hogy mindkét világ szépségeivel, kihívásaival megismertessék a gyerekeket. Elsőként Máriás Ildikót, a központ igazgatóját kérdeztük a táborok témáiról.
- Mivel a Digitális ...

   2024.07.16.
„Egy csomó réteget le kell szedni ahhoz, hogy újra gyerekek legyünk”

Szelevényi Vito zenész, aki nemrég alapította zenekarát, melynek most lesz a negyedik koncertje Budapesten. De emellett imádja a Tiszát, a sportokat, s újabban meditál is.
* Hogy jelent meg a zene az életedben? Tudtad gyerekkordban, hogy mi szeretnél lenni, ha felnősz?
— Fogalmam sem volt, hogy mi szeretnék lenni. Jó gyerekkorom volt, úgy érzem, nem kívánhatnék jobb szülőket. Apa által sok zenét kaptam, konkrétan születésem közben is szólt zene. ...

 
Keresés
 

   2018.10.08.
Nyolcszázhúsz éves Adorján

Október 6-án rendezték meg az adorjáni falunapot, melyre művelődési műsorral és ünnepi szentmisével várták az érdeklődőket. A megnyitón jelen volt Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere, Nyilas Leonov Anita, a VMSZ községi szervezetének elnök asszonya, Adorján két testvértelepülésének, Cserszegtomajnak és Balatonszállásnak a képviselői, valamint a Magyar Összefogás jelöltjei: Bajusz Koncz Ágnes, Erdődi Edvina, Sárközi István és Teslić Zoran.

Borsos Csaba, az adorjáni helyi közösség elnöke elmondta, azon vannak, hogy a közösséget a lehetőségekhez mérten továbbfejlesszék, és ennek köszönhetően a lakosok továbbra is jól érezhessék magukat szülőfalujukban. Sajtónak tett nyilatkozatában hozzátette, hogy az elmúlt egy évben nem történt komolyabb beruházás a faluban, a közeljövőben pedig a helyi közösség tulajdonában lévő épületet szeretnék felújítani.

– Adorján számára az elmúlt hét évben nagy kihívást jelentett a tagosítás, ennek már a befejező fázisában vagyunk. Az elmúlt 125 évben a Tisza elvitt a faluból egy részt, ezért évekig állt a tagosítási eljárásunk. Végül a köztársasági parlamentben hoztak egy döntést, amely szerint az adorjáni kataszteri községhez tartozik a Tisza túloldalán elterülő néhány hektárnyi terület. Úgy néz ki, hogy a tagosítási eljárást az idén sikerül befejezni, ezután az ipari zónát szeretnénk legalizálni, hogy befektetőket hozzunk a faluba, valamint hogy a fiataljainkat hazahozzuk, aki pedig még nem ment el, azt itthon tartsuk.

Az ünnepségen Cserszegtomaj és Adorján képviselői bélyegzővel véglegesítették a két falu közötti, már korábban aláírt testvérvárosi megállapodást. Barta Gábor, Cserszegtomaj polgármestere hangsúlyozta, hogy a korábbi nehezebb időket túlélve a vajdasági és azon belül az adorjáni magyar közösség meg tudott maradni. Hozzátette, hogy van mire büszkének lenni, hiszen vannak gyerekek és fiatalok, akik továbbvihetik mindazt, ami korábban fölépült.

A megnyitón felszólalt Fejsztámer Róbert, aki Adorján infrastrukturális, pénzügyi és munkaügyi fejlesztéseit méltatta, valamint Bajusz Koncz Ágnes, aki arról beszélt, hogy az adorjáni falunaphoz hasonló rendezvények nagyon sokat jelentenek a magyar közösségek számára, hiszen közös időtöltésre, felhőtlen szórakozásra nyújtanak lehetőséget.

A résztvevők a megnyitót követően művelődési műsort tekinthettek meg, amely a Szőke Tisza Művelődési Egyesület asszonykórusának előadásával kezdődött. Az eseményen a helyi általános iskola diákjai is felléptek. A rendezvény ünnepi szentmisével folytatódott, végül a helyi közösség termében ünnepi vacsorán fogadták a környező és testvértelepülések vezetőit, valamint a falu polgárait.

 

Bővebben:




Nyolcszázhúsz éves Adorján