Magyarkanizsán október 20-án ünneplik a község napját, aminek alkalmából a városért és a községért töretlenül tevékenykedőket is megjutalmazzák. A köszönőoklevelet minden évben több személy is megkapja, a pénzjutalommal járó legnagyobb elismerést, a Pro Urbe-díjat azonban évente csupán egyetlen személy tudhatja magáénak, olyasvalaki, aki éveken vagy akár évtizedeken keresztül sokat tett a közösségéért. Az emlékplakettet idén Kenyeres Ivanka vehette át, aki nyugdíjasként még mindig akkor érzi jól magát, ha dolgozhat. Siet, csacsog, elérzékenyül, a munkába pedig továbbra is rengeteg energiát fektet, természetesen az unokák mellett.
„A kispiaci új óvoda 1974-es megnyitása után magyar tanítási nyelven kezdett el dolgozni, majd ezt folytatta teljes húsz éven keresztül, átadva a növendékeknek a szerbhorvát nyelv elemi ismeretét is. Ez alatt az idő alatt fáradozását és a növendékeivel elért sikereit háromszor ismerték el pedagógiai díjjal. Nyolc éven át volt a faluban a Vajdasági Szocialista Szövetség elnöke. Kezdeményezésére és szervezésében épült fel a falu új iskolája, kapta vissza Kispiac az általános iskola nyolcadik évfolyamát, épült ki a telefonhálózat, nyílt meg a zeneiskola kihelyezett tagozata, amely a mai napig foglalkozik a faluban élő tehetségekkel. Részese és szervezője a falu művelődési életének, és nincs olyan társadalmi szervezet, amellyel ne állna kapcsolatban. Az első tagok között vette ki részét a magyarkanizsai Szent Száva Szerb Műkedvelő Egyesület megalakításából, és néhány évig annak kórusában is énekelt. Ezzel egyidejűleg tagja volt az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület festőszakosztályának is. A kispiaci Jókai Mór művelődési egyesületnek 1969 óta tagja, ő vezeti a Kőrös nevű festőcsoportot, 2002 és 2009 között pedig elnöke is volt az egyesületnek. 2010-ben megalapította a Magyarkanizsára bejegyzett Vajdasági Képzőművészeti Kört, amelynek azóta is sikeres elnöke. Se szeri, se száma azoknak a táboroknak, amelyeket festőbarátaival Vajdaság- és Szerbia-szerte, valamint a határokon túl szerveztek, illetve amelyeken részt vettek. Hét éve már, hogy a festés közvetítésével karolja fel a különleges gondoskodást igénylő gyermekeket, így járulva hozzá az oktatásukhoz és nevelésükhöz. Számos magyarkanizsai intézménynek válnak díszévé az egyesületi tagok alkotásai. Tizenhat éven át szervezte a Magyarkanizsai Gyógyfürdőben az amatőr festők regionális kiállítását, két ízben pedig – 2014-ben és 2015-ben – a palicsi Nagyteraszon az amatőrök vajdasági tárlatát is. Kiadott két verseskönyvet is; a gyermekeknek szóló a Vers Annához címet viseli, a felnőtteknek szóló kötet címe pedig: Csakazértis. Ivanka ma is tevékeny, mindenütt ott van, ahol segíthet, és bekapcsolódhat a munkába, ahol alkalma nyílik arra, hogy festőcsoportjával széppé varázsolja a környezetét. Vallja, hogy boldog, mert jóravaló, okos és nagylelkű emberekkel dolgozhat együtt” – áll abban a méltatásban, amelyet a Pro Urbe díj átadása előtt írtak róla.
Bővebben:
„Igazi vajdaságinak érzem magam!”
|