| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.10.24.
A felzárkózás jegyében

A Tisza Menti Információs és Fejlesztési Központ szervezésében október derekán sikeresen lezárult egy két modulból álló képzéssorozat, amely a mesterséges intelligencia, a programozás alapjai és a webalkalmazások fejlesztése témaköröket ölelte fel. A képzésre Magyarkanizsán az Ifjúsági Otthonban került sor, ahol hat előadást hallgathattak meg a résztvevők.
Az esemény különlegessége, hogy a képzés ingyenes volt, így minden érdeklődő számára ...

   2024.10.22.
Komolyan vették a helyzetet

Magyarkanizsa Község Rendkívüli Helyzetek Községi Törzskarának szervezésében és a Szerbiai Városok és Községek Állandó Értekezletének (SKGO) támogatásával és szakmai irányítása mellett szimulációs mentési gyakorlatot tartottak hétfőn az oromhegyesi Arany János Általános Iskolában. A szimuláció földrengés okozta rendkívüli helyzetet irányoz elő, melyben az iskola összes diákját és munkatársait evakuálni kell. A helyszínen a mentési feladatokat ...

   2024.10.21.
Őszidő Kispiacon

A kispiaci nyugdíjasokat látták vendégül a helyi kultúrotthonban. Az Őszidő rendezvényt a helyi Ékszer Nők Egyesülete szervezte meg. Az eseményen ajándékkal köszöntötték a legidősebb hölgyet és urat.
Jó hangulat és finom falatok várták a kispiaci szépkorúakat a helyi kultúrotthonban. Az Őszidő című rendezvényt másodszor szervezték meg a településen, hogy a zenés-táncos mulatsággal kedvezzen a falu a 70 év feletti lakosainak.   
Az ...

   2024.10.21.
A szobrász, akit megtalálnak a kövek

A Túl a vízen című kiállításon Sárkány Balázs a természetből és a mítoszokból merít ihletet, szobrai egyszerre szilárdak és melegek.
Balázs horgosi születésű és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának szobrászat és tanári szakirányán is végzett. Eddig csoportos kiállításai voltak, mostanra gyűlt össze annyi alkotás, hogy egy önálló anyaggal is bemutatkozhat.
„Ez elég vegyes. Vannak egyetemen készült munkák, egyetem után készült ...

   2024.10.21.
1956-ra emlékeztek Horgoson

1956-ban az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca végül elbukott. A véres következmények ellenére nem a kudarc, nem a sötétség, nem a hallgatás kapcsolódott 1956-hoz, hanem a szabadság, az igazságérzet, a hazaszeretet, egy nemzet közös szívdobbanása. Az 56-os hősök ebben való hite, a belé vetett reménye adott, és adhat példát és erőt azóta is a nemzet számára. A félelem, az elnyomás elviselhetetlen érzése ...

 
Keresés
 

   2019.09.20.
Népzene a javából

Szeptember 21-én 19.00 órától a Tallabille zenekar ad koncertet a „nagy öregekkel” Magyarkanizsán a Művészetek Háza kisszínpadán.
A koncert címe, mottója: Egy tőről - Dallampárhuzamok a Kárpát-medencéből, szervezője pedig a Regionális Kreatív Műhely. A koncert támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, Budapest.
Fellépnek:
Juhász Kitti – ének
Soós Réka – ének
Németh András – tekerőlant
Legeza Márton – tekerőlant    
Lipták Péter – klarinét, citera
és a táncházzene „nagy öregjei”:
Juhász Zoltán- duda, furulyák
Sáringer Kálmán – duda, furulyák
“A duda és a tekerő hangzásában a népzene régebbi, a vonószenét megelőző hangzását idézi. Teljes értékű zene ez, melyről reméljük, hogy Csongrád megye határain túl is értő és befogadó fülekre talál. Nagy örömet ad nekünk, hogy a régi mesterek játékmódja szerint játszhatjuk el és tolmácsolhatjuk ezt a zenét a hallgatók felé" - Legeza Márton
A Tallabille zenekar a Fölszállott a páva c. televíziós vetélkedőben tüntek fel és különdíjat kaptak. Küldetésüknek tartják az Alföld népzenei hagyományainak feltárását, az autentikus dél-alföldi zene bemutatását és népszerűsítését. A zenekar az itteni tekerős hagyomány értő tolmácsolására jött létre.
 "(...) a zene nyelvén szeretnénk hírt adni az itt élő emberek zenei kincséről, és az általuk megőrzött hangszerekről. A tekerő és a duda, ill. az esz-klarinét (a töröksípot idéző hangzásával) semmi mással össze nem téveszthető karakteres megszólalást biztosít ennek a muzsikának. Ez az általunk is kedvelt hangzás a múlt század első feléig része volt az itteni emberek mindennapjainak. (…)” - Legeza Márton
Autentikus és stílushű előadást hallhatunk a Tallabille zenészeitől, a kiváló tekerőstől, Legeza Mártontól és Németh Andrástól, valamint a Dél-Alföldön elterjedt Esz-klarinéton játszó Lipták Pétertől. Juhász Kitti kiváló női népdalénekesnek Soós Réka is nagyszerű társa a tekerős, dudás nótáknak.
Az egykori Egyszólam két nagy öregje, Juhász Zoltán és Sáringer Kálmán pedig a hiteles népzene etalonjainak számítanak, a hagyományt komolyan vevők köreiben.
Juhász Zoltán 1977-től gyűjti és tanulmányozza a furulya- és dudazenét. Villamosmérnökként végzett, majd egyetemi doktori, néhány évvel később pedig PhD címet szerzett. Előbb kristályfizikával, majd fonográffelvételek zajszűrésével foglalkozott. Manapság a digitális technika segítségével elemzi a különböző népek zenei nyelvének kapcsolatát. Az összehasonlító elemzések eredményei közös zenei hagyomány meglétére utalnak, ennek legtöbb elemét a magyar népzene őrizte meg. Tudományos kutatómunkája mellett Juhász Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára. Az Egyszólam zenekar táboraiban a tanítványok egyfajta mesterkurzuson vehettek részt: miközben a pásztorhangszerekhez kötődő dallamkinccsel ismerkedtek, idősebb pásztoroktól, furulyásoktól, dudásoktól leshettek el szakmai fortélyokat.
Juhász Zoltán a táncházmozgalom egyik első dudás-furulyás előadóművésze.
Az Egyszólam zenekar oszlopos tagja volt, a Talabille zenekarban résztvevő Sáringer Kálmánnal egyetemben.
Sáringer Kálmán
„A 70-es évek második felében, nem kis részben a kibontakozó táncház-mozgalom hatására, kezdtem foglalkozni a hagyományos paraszt-furulya játékkal. A különböző furulyák mellé később a duda is csatlakozott. A 80-as évektől kezdve a mai napig  járok, főleg erdélyi furulyásokhoz gyűjteni, tanulni. Egyik nagyon szeretett vidékem Gyimes, ahol fennmaradt, és még a mai napig is használják az ősi ritmushangszert, a gardont. Több mint 30 éve tanítok népi furulyát...“
A belépés díjtalan.