| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.06.21.
Hatalmas fürtökben csüng a szőlő

Túlnyomórészt jó szőlőtermésre számítanak az észak-bácskai borászok, azonban ez helyenként változó.
Némely termelő szőlője nagyon szépen fejlődik, sok terméssel, sőt, soha ilyen jó nem volt még a várható hozam, mint most, másoknál azonban a korai fagy megtette a hatását, így van, aki a tavalyi évhez képest mintegy 20 százalékos terméskiesésre számít.
Hatalmas fürtökben csüng a szőlő Bíró Nándor szőlősében. A horgosi borász nagyon ...

   2024.06.21.
Buli lesz a szabadstrandon – egész nyáron

Berobbant a nyár és a vakáció. Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodájának a csapata már leköltözött a Tisza-parti Strandházba. Előkészítették a terepet a buliszezonra. Milyen programokkal várják majd a fiatalokat a nyári időszakban? Hubai Dávid koordinátort kérdeztük.
- Az egyik programunk a Stranddiszkó lesz, aminek volt már egy szezon előtti bevezetője. Ebből tervezünk majd még néhányat. A Strandháznál leszünk egész nyáron, ahol állandó jelleggel ...

   2024.06.20.
Javában tart a búza aratása

A hozam elfogadhatónak bizonyul, 30-35 mázsás holdankénti termésről számolnak be a gazdák. Emellett a szemek nedvességtartalma is megfelelő. A gazdák bíznak abban, hogy a jövőben emelkedik majd a kilogrammonkénti felvásárlási ár.
Az árpához és az olajrepcéhez hasonlóan a búza aratása is a vártnál jóval korábban kezdődött. A kombájnok megállás nélkül dolgoztak az oromi határban. Az idei év több szempontból is más, mint az eddigiek. Míg tavaly a ...

   2024.06.20.
Nyári nyelvi tábor

A magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény szinte minden szegletében történik valami a nyáron is. A pincében a kisdiákok, összesen tizenketten egy héten át szerbül tanulnak Vadász Kornélia óvó nénitől. A Szóvarázs – Kisiskolások toleranciatábora már másodízben zajlik és nagyon jó szolgálatot tesz azoknak a gyerekeknek, akik szeretnének kicsit jobban megtanulni szerbül. A FERHA, azaz a Felnőttképzők Regionális Hálózata keretein belül ...

   2024.06.20.
Várják az új Ronaldók, Messik jelentkezését Magyarkanizsán

Új elnöke van június 18-ától a magyarkanizsai Potisje Labdarúgó Klubnak Dalibor Crkvenjakov ismert helybeli focista személyében. A pontos terveiről talán még korai kérdezni, de az biztos, hogy a klubban továbbra is nagy figyelmet szentelnek majd az utánpótlás nevelésnek. Tagtoborzót hirdettek azon gyerekek számára, akik komolyabban szeretnének a labdarúgással foglalkozni.
Dalibor Crkvenjakovot és egyik edzőtársát, Papdancsó Igort kérdeztük a focisuliról, ...

 
Keresés
 

   2019.09.20.
Népzene a javából

Szeptember 21-én 19.00 órától a Tallabille zenekar ad koncertet a „nagy öregekkel” Magyarkanizsán a Művészetek Háza kisszínpadán.
A koncert címe, mottója: Egy tőről - Dallampárhuzamok a Kárpát-medencéből, szervezője pedig a Regionális Kreatív Műhely. A koncert támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, Budapest.
Fellépnek:
Juhász Kitti – ének
Soós Réka – ének
Németh András – tekerőlant
Legeza Márton – tekerőlant    
Lipták Péter – klarinét, citera
és a táncházzene „nagy öregjei”:
Juhász Zoltán- duda, furulyák
Sáringer Kálmán – duda, furulyák
“A duda és a tekerő hangzásában a népzene régebbi, a vonószenét megelőző hangzását idézi. Teljes értékű zene ez, melyről reméljük, hogy Csongrád megye határain túl is értő és befogadó fülekre talál. Nagy örömet ad nekünk, hogy a régi mesterek játékmódja szerint játszhatjuk el és tolmácsolhatjuk ezt a zenét a hallgatók felé" - Legeza Márton
A Tallabille zenekar a Fölszállott a páva c. televíziós vetélkedőben tüntek fel és különdíjat kaptak. Küldetésüknek tartják az Alföld népzenei hagyományainak feltárását, az autentikus dél-alföldi zene bemutatását és népszerűsítését. A zenekar az itteni tekerős hagyomány értő tolmácsolására jött létre.
 "(...) a zene nyelvén szeretnénk hírt adni az itt élő emberek zenei kincséről, és az általuk megőrzött hangszerekről. A tekerő és a duda, ill. az esz-klarinét (a töröksípot idéző hangzásával) semmi mással össze nem téveszthető karakteres megszólalást biztosít ennek a muzsikának. Ez az általunk is kedvelt hangzás a múlt század első feléig része volt az itteni emberek mindennapjainak. (…)” - Legeza Márton
Autentikus és stílushű előadást hallhatunk a Tallabille zenészeitől, a kiváló tekerőstől, Legeza Mártontól és Németh Andrástól, valamint a Dél-Alföldön elterjedt Esz-klarinéton játszó Lipták Pétertől. Juhász Kitti kiváló női népdalénekesnek Soós Réka is nagyszerű társa a tekerős, dudás nótáknak.
Az egykori Egyszólam két nagy öregje, Juhász Zoltán és Sáringer Kálmán pedig a hiteles népzene etalonjainak számítanak, a hagyományt komolyan vevők köreiben.
Juhász Zoltán 1977-től gyűjti és tanulmányozza a furulya- és dudazenét. Villamosmérnökként végzett, majd egyetemi doktori, néhány évvel később pedig PhD címet szerzett. Előbb kristályfizikával, majd fonográffelvételek zajszűrésével foglalkozott. Manapság a digitális technika segítségével elemzi a különböző népek zenei nyelvének kapcsolatát. Az összehasonlító elemzések eredményei közös zenei hagyomány meglétére utalnak, ennek legtöbb elemét a magyar népzene őrizte meg. Tudományos kutatómunkája mellett Juhász Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára. Az Egyszólam zenekar táboraiban a tanítványok egyfajta mesterkurzuson vehettek részt: miközben a pásztorhangszerekhez kötődő dallamkinccsel ismerkedtek, idősebb pásztoroktól, furulyásoktól, dudásoktól leshettek el szakmai fortélyokat.
Juhász Zoltán a táncházmozgalom egyik első dudás-furulyás előadóművésze.
Az Egyszólam zenekar oszlopos tagja volt, a Talabille zenekarban résztvevő Sáringer Kálmánnal egyetemben.
Sáringer Kálmán
„A 70-es évek második felében, nem kis részben a kibontakozó táncház-mozgalom hatására, kezdtem foglalkozni a hagyományos paraszt-furulya játékkal. A különböző furulyák mellé később a duda is csatlakozott. A 80-as évektől kezdve a mai napig  járok, főleg erdélyi furulyásokhoz gyűjteni, tanulni. Egyik nagyon szeretett vidékem Gyimes, ahol fennmaradt, és még a mai napig is használják az ősi ritmushangszert, a gardont. Több mint 30 éve tanítok népi furulyát...“
A belépés díjtalan.