| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.06.05.
Felújítások a Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban

Megkezdődött az iskolaközpont külső szigetelése tartományi és önkormányzati forrásokból. A fejlesztés összesen 9,6 millió dinárból valósul meg. Valamint önerőből sikerült az iskolának a Tangazdaságban lévő vizesblokkot is teljesen felújítani. 
A Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont tanulói a Tangazdaságban töltik gyakorlati oktatásukat. Napi szinten egyre több gyermek tartózkodik ott tanáraikkal együtt. Ezért is volt fontos, ...

   2025.06.05.
Szállj fel magasra!

Fiatal kora ellenére a magyarkanizsai Pavlov Ivan már sikert sikerre halmozott siklóernyőzésben. Emellett feleségével fotóznak, ugyanakkor martonosi földjeiken is gazdálkodnak. Mint mondta, megvan annak a szépsége és a nehézsége is, amikor valaki a saját maga főnöke, de ők szeretik ezt a néha nem könnyű életformát. A siklóernyőzéssel már lassan két évtizede találkozott, és azóta is szerelmese ennek a sportnak. 
– Ez régen kezdődött, még 2007-ben. ...

   2025.06.05.
Közösen sportoltak Horgoson

A sport mindenkié, ezt bizonyítja a Horgoson megrendezett Fogyatékkal Élők Sportnapja is, amely egy IPA-program keretében valósult meg. A határon átnyúló asztalitenisz-program célja, hogy ép és fogyatékkal élő fiatalok közösen sportolhassanak. Az eseményre Szegedről és a környező településekről is érkeztek résztvevők. 
Horgoson gyűltek össze szerda délelőtt azok a fiatalok, akik számára a sport nem csupán mozgást, hanem közösséget is jelent. ...

   2025.06.04.
Jubilál a Fodrozik a Tisza vize népzenei találkozó Adorjánon

A Szőke Tisza Művelődési Egyesület ugyanis 20 évvel ezelőtt szervezte meg először az eseményt. 
A május utolsó szombatján megtartott találkozó szentmisével vette kezdetét, majd ezt követte a községbeli egyesületek fellépése. A találkozón a szervező egyesület táncosai, énekkara és versmondói is bemutatkoztak.  
Bicskei Ibolya, a Szőke Tisza Művelődési Egyesület elnökségi tagja elmondta: „Pár éve már májusban tartjuk meg, ...

   2025.06.04.
A legzöldebb iskolákat díjazták

Tizenhat éve zajlik a „Tisztább és zöldebb iskolákért a Vajdaságban” elnevezésű program, melynek célja, hogy a gyerekeket környezettudatosságra nevelje. Az idei év legsikeresebb iskoláit díjazták is Újvidéken, a Tartományi Kormány székházában. 
A 2024/2025-ös tanévben összesen 73 nevelési-oktatási intézmény kapott elismerést Vajdaság 34 községéből. Az eredményes munka egyértelmű jele, hogy a környezettudatosság valódi közösségi ...

 
Keresés
 

   2019.09.20.
Népzene a javából

Szeptember 21-én 19.00 órától a Tallabille zenekar ad koncertet a „nagy öregekkel” Magyarkanizsán a Művészetek Háza kisszínpadán.
A koncert címe, mottója: Egy tőről - Dallampárhuzamok a Kárpát-medencéből, szervezője pedig a Regionális Kreatív Műhely. A koncert támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, Budapest.
Fellépnek:
Juhász Kitti – ének
Soós Réka – ének
Németh András – tekerőlant
Legeza Márton – tekerőlant    
Lipták Péter – klarinét, citera
és a táncházzene „nagy öregjei”:
Juhász Zoltán- duda, furulyák
Sáringer Kálmán – duda, furulyák
“A duda és a tekerő hangzásában a népzene régebbi, a vonószenét megelőző hangzását idézi. Teljes értékű zene ez, melyről reméljük, hogy Csongrád megye határain túl is értő és befogadó fülekre talál. Nagy örömet ad nekünk, hogy a régi mesterek játékmódja szerint játszhatjuk el és tolmácsolhatjuk ezt a zenét a hallgatók felé" - Legeza Márton
A Tallabille zenekar a Fölszállott a páva c. televíziós vetélkedőben tüntek fel és különdíjat kaptak. Küldetésüknek tartják az Alföld népzenei hagyományainak feltárását, az autentikus dél-alföldi zene bemutatását és népszerűsítését. A zenekar az itteni tekerős hagyomány értő tolmácsolására jött létre.
 "(...) a zene nyelvén szeretnénk hírt adni az itt élő emberek zenei kincséről, és az általuk megőrzött hangszerekről. A tekerő és a duda, ill. az esz-klarinét (a töröksípot idéző hangzásával) semmi mással össze nem téveszthető karakteres megszólalást biztosít ennek a muzsikának. Ez az általunk is kedvelt hangzás a múlt század első feléig része volt az itteni emberek mindennapjainak. (…)” - Legeza Márton
Autentikus és stílushű előadást hallhatunk a Tallabille zenészeitől, a kiváló tekerőstől, Legeza Mártontól és Németh Andrástól, valamint a Dél-Alföldön elterjedt Esz-klarinéton játszó Lipták Pétertől. Juhász Kitti kiváló női népdalénekesnek Soós Réka is nagyszerű társa a tekerős, dudás nótáknak.
Az egykori Egyszólam két nagy öregje, Juhász Zoltán és Sáringer Kálmán pedig a hiteles népzene etalonjainak számítanak, a hagyományt komolyan vevők köreiben.
Juhász Zoltán 1977-től gyűjti és tanulmányozza a furulya- és dudazenét. Villamosmérnökként végzett, majd egyetemi doktori, néhány évvel később pedig PhD címet szerzett. Előbb kristályfizikával, majd fonográffelvételek zajszűrésével foglalkozott. Manapság a digitális technika segítségével elemzi a különböző népek zenei nyelvének kapcsolatát. Az összehasonlító elemzések eredményei közös zenei hagyomány meglétére utalnak, ennek legtöbb elemét a magyar népzene őrizte meg. Tudományos kutatómunkája mellett Juhász Zoltán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára. Az Egyszólam zenekar táboraiban a tanítványok egyfajta mesterkurzuson vehettek részt: miközben a pásztorhangszerekhez kötődő dallamkinccsel ismerkedtek, idősebb pásztoroktól, furulyásoktól, dudásoktól leshettek el szakmai fortélyokat.
Juhász Zoltán a táncházmozgalom egyik első dudás-furulyás előadóművésze.
Az Egyszólam zenekar oszlopos tagja volt, a Talabille zenekarban résztvevő Sáringer Kálmánnal egyetemben.
Sáringer Kálmán
„A 70-es évek második felében, nem kis részben a kibontakozó táncház-mozgalom hatására, kezdtem foglalkozni a hagyományos paraszt-furulya játékkal. A különböző furulyák mellé később a duda is csatlakozott. A 80-as évektől kezdve a mai napig  járok, főleg erdélyi furulyásokhoz gyűjteni, tanulni. Egyik nagyon szeretett vidékem Gyimes, ahol fennmaradt, és még a mai napig is használják az ősi ritmushangszert, a gardont. Több mint 30 éve tanítok népi furulyát...“
A belépés díjtalan.