A Dobó Tihamér Képtárban november 9-én, szombaton, 17.00 órakor nyílik Hauser Beáta textilművész kiállítása a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával, a Regionális Kreatív Műhely szervezésében. Közreműködő: MABE Kft., Budapest.
„Mindig az ember érdekelt, cselekedetei, gondolkodása, tudatos, és ösztönös megnyilvánulásai, és annak következményei, megfejtése, megértése, vállalása. Kimeríthetetlen téma, a mennytől a pokolig. Keresés, a jó, az igaz út megtalálása, létezik-e ilyen, s egyben kritika, önkritika gyakorlása is." (Hauser Beáta)
Magyarkanizsán tartózkodik a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata, amely a hosszú hétvége alatt ellátogat néhány délvidéki városba, hogy közelről is megtekinthesse a délvidéki magyarság művészetének egy részét.
Ez alkalomból Hauser Beátának, a tagozat egyik textilművészének, aki az MMA rendes tagja, Ferenczy Noémi-díjas, Érdemes Művész, önálló kiállítása nyílik Magyarkanizsán, a Dobó Tihamér képtárban. A kiállításon Hauser Beáta egyedi stílusú textilképeivel és grafikáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
A kiállítást megnyitja: Bicskei Zoltán, valamint Tim Trevor-Briscoe - szaxofon (GB).
A belépés díjtalan
“A magyar textilművészetnek, főképp azóta, hogy az alkotás plasztikai formáival évtizedekkel ezelőtt kilépett a térbe, ezer útja van. Hiszen nemcsak a szövés tudományáról van szó – legalább is annál, aki maga szövi kárpitjait –, hanem a felületkezelés-képszervezés tudományáról is. Hiszen az applikációval mint technikai „csodával" és a különleges anyagokkal (fémmel, porcelánnal, csonttal stb.) kitágított megjelenítési mód igénybe veszi a művész kézügyességen túli alkotóképességét is.
Hauser Beátát az efféle bonyolultság nem érinti. Ő textiljeivel, a maga szőtte kárpitokkal úgy akar nyújtózni a térbe, hogy mindezen illúzió alapja a világ – a történelem, a közösségi és személyes sors – összes dolgával együtt lélegző rajz legyen. Számára nem a festett kartonok képvalóságának pontos átvitele, az egyébként nem lebecsülendő, sok száz éves szövési mód (francia gobelin) jelenti az izgalmat, hanem a jól kigondolt kompozíció (grafika) munka közbeni esetleges alakítása. Hogy ne menjen veszendőbe egyetlen új, az alkotási lázat forrponton tartó invenció sem.
Nyilván alkati tulajdonságok is alakították eme alkotásmódot: az anyaggal való együttlélegzés, a formavariációk azonnali kipróbálására való igény, a komor szövőszéket is megregulázó szellem invenciózus játéka. A biztos tudásnál is biztosabb, ám önnön erejét a kételyek ellenére sem elengedni illanó okos konokság.” Szakolczay Lajos
|