| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyarkanizsa községhez tartozó Velebit határában, amely település épp a hétvégén ünnepelte a falunapját, számtalan helyen lehet látni sárgabarack-ültetvényt. Az út szélén, néhol bekerítve, máshol még csak be sem kerítve csábítják az arra járót a narancssárgára, szép nagyra nőtt barackok, amelyek egy részét már leszedték, másik részéből meg még maradt bőven szedni való. A magyarkanizsai Maoduš Miloš velebiti ültetvényén gyönyörű és ízletes ... |
|
|
Összecsavarodott kukoricalevelek, egyre jobban felszáradt napraforgók - sajnos ez jellemzi a Magyarkanizsa községbeli parcellákat. Ha továbbra sem lesz eső és lehűlés, tengeri és napraforgó sem lesz, ugyanis besülnek a szemek - mondják a szakértők.
Júniusban Magyarkanizsa községben közel 100 milliméter eső esett, de ennek ellenére aszály sújtja a térséget. Az elmúlt hetek szárazsága és a vele járó forróság sajnos egyre jobban meglátszik a kultúrnövényeken. ... |
|
|
A magyarkanizsai strandon minden adott a kellemes kikapcsolódáshoz, medencék, kávézók, játszótér és homokos strand várja a látogatókat.
Sokan mártóztak meg a Tiszában, a gyerekekkel érkezők pedig inkább a medencét választották.
Huszár István jobban szeret a folyóvízben felfrissülni, és a strandon hűsölni, mint a medence partján: „Mivel az idén nem mentünk nyaralni, úgy gondoltuk, hogy kilátogatunk ide, itt van közel ez a kanizsai fürdőhely ... |
|
|
A természet és mi, illetve A mesterséges intelligencia és mi címmel szervezett nyári foglalkozásokat kisdiákoknak a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ. A mai gyerekek többet töltenek már a számítógép előtt, mint a szabadban, a cél tehát az volt, hogy mindkét világ szépségeivel, kihívásaival megismertessék a gyerekeket. Elsőként Máriás Ildikót, a központ igazgatóját kérdeztük a táborok témáiról.
- Mivel a Digitális ... |
|
|
Szelevényi Vito zenész, aki nemrég alapította zenekarát, melynek most lesz a negyedik koncertje Budapesten. De emellett imádja a Tiszát, a sportokat, s újabban meditál is.
* Hogy jelent meg a zene az életedben? Tudtad gyerekkordban, hogy mi szeretnél lenni, ha felnősz?
— Fogalmam sem volt, hogy mi szeretnék lenni. Jó gyerekkorom volt, úgy érzem, nem kívánhatnék jobb szülőket. Apa által sok zenét kaptam, konkrétan születésem közben is szólt zene. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A régi hagyományok felelevenítése volt a célja a horgosi Falufarsang megszervezésének. Kedd késő délután a résztvevők felvonultak a falu központjában, elégették a kiszebábot, majd táncházat tartottak a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület és a Kamrás Együttes közreműködésével. Természetesen nem maradtak el a gyermekprogramok, szórakoztató játékok és kézművesfoglalkozások sem. A Nepomuki Szent János Cserkészcsapat tagjainak irányításával álarcokat, hangszereket készítettek a gyerekek, de fellépett az adai Jancsi Bohóc Bábszínház is.
Sós Nóra, a helybeli művelődési ház programszervezője elmondta, hogy a hagyományos téltemetés lényege, hogy a kiszebábot megtáncoltassák a résztvevők lehetőleg minél nagyobb zaj közepette, mert csak így lehet elijeszteni a telet. Az utcai mulatság végén a kiszebábot a hagyomány szerint elégették, majd a program a művelődési házban folytatódott a táncházzal.
A farsangi mulatságok Horgoson régen hamvazó szerdáig tartottak. Ekkor kezdődött a nagybőjt, de előtte még eljáratták a farsang bolondját. A Néprajzi Értesítő egyik 1913-as számában azt írja, hogy Horgoson a farsang végi bolondozásokban nemcsak a gyerekek vettek részt, hanem a “jobbnyira emberek” is.
“Végig a járásszélen, végig a Kőrösoldalon, keresztül-kasul a járáson kenetlen kocsi nyikorog, vagy oldaiatlan szánkó dülédez, — egyik elé is, másik elé is végedelem rossz lovat fognak vagy vén szamarat. Annak a nyakában kolomp. A szerszám körül gyászoló bőgő-vihánczoló csapat, a szerszámon subába takart halott, a ki minden ösmerös háznál föltámad és bort kért a kulacsába szent Péter részére. Van alamizsnás, a ki egy kis maradékot kéreget össze, (kocsonyát-kalácsot: egy iszákba szed össze,)—vagy ájtatos zarándok, a ki most jött a Szentföldrül szent Pilátus szent hamvaival és kéménykorommal keni be a ráfelejtkezett tudatlan ábrázatot” – írja a Néprajzi Értesítő.
A folyóirat szerint azután a déli órákra elcsendesedett minden Horgoson és a horgosi tanyákon. Délután esetleg csak egy-egy szállás felől hallatszott még némi kósza nevetés, amikor a délelőtti mókában részt vevők elmesélték “viselt dolgaikat”. Azután következett a jószágok itatása, az éjszakára való takarmány meg a fűtenivaló, alomnak való szalma bekészítése, a kazalok, boglyák, szárkúpok környékének rendbe tétele. Vacsorázni általában már nem vacsoráztak a horgosiak, hanem nyugovóra tértek, s ezzel kezdetét vette a negyven napos böjt.
Bővebben:
Falufarsangot tartottak Horgoson
Elűzték a telet Horgoson
|
|
|
|
|
|
