| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.06.05.
Felújítások a Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban

Megkezdődött az iskolaközpont külső szigetelése tartományi és önkormányzati forrásokból. A fejlesztés összesen 9,6 millió dinárból valósul meg. Valamint önerőből sikerült az iskolának a Tangazdaságban lévő vizesblokkot is teljesen felújítani. 
A Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont tanulói a Tangazdaságban töltik gyakorlati oktatásukat. Napi szinten egyre több gyermek tartózkodik ott tanáraikkal együtt. Ezért is volt fontos, ...

   2025.06.05.
Szállj fel magasra!

Fiatal kora ellenére a magyarkanizsai Pavlov Ivan már sikert sikerre halmozott siklóernyőzésben. Emellett feleségével fotóznak, ugyanakkor martonosi földjeiken is gazdálkodnak. Mint mondta, megvan annak a szépsége és a nehézsége is, amikor valaki a saját maga főnöke, de ők szeretik ezt a néha nem könnyű életformát. A siklóernyőzéssel már lassan két évtizede találkozott, és azóta is szerelmese ennek a sportnak. 
– Ez régen kezdődött, még 2007-ben. ...

   2025.06.05.
Közösen sportoltak Horgoson

A sport mindenkié, ezt bizonyítja a Horgoson megrendezett Fogyatékkal Élők Sportnapja is, amely egy IPA-program keretében valósult meg. A határon átnyúló asztalitenisz-program célja, hogy ép és fogyatékkal élő fiatalok közösen sportolhassanak. Az eseményre Szegedről és a környező településekről is érkeztek résztvevők. 
Horgoson gyűltek össze szerda délelőtt azok a fiatalok, akik számára a sport nem csupán mozgást, hanem közösséget is jelent. ...

   2025.06.04.
Jubilál a Fodrozik a Tisza vize népzenei találkozó Adorjánon

A Szőke Tisza Művelődési Egyesület ugyanis 20 évvel ezelőtt szervezte meg először az eseményt. 
A május utolsó szombatján megtartott találkozó szentmisével vette kezdetét, majd ezt követte a községbeli egyesületek fellépése. A találkozón a szervező egyesület táncosai, énekkara és versmondói is bemutatkoztak.  
Bicskei Ibolya, a Szőke Tisza Művelődési Egyesület elnökségi tagja elmondta: „Pár éve már májusban tartjuk meg, ...

   2025.06.04.
A legzöldebb iskolákat díjazták

Tizenhat éve zajlik a „Tisztább és zöldebb iskolákért a Vajdaságban” elnevezésű program, melynek célja, hogy a gyerekeket környezettudatosságra nevelje. Az idei év legsikeresebb iskoláit díjazták is Újvidéken, a Tartományi Kormány székházában. 
A 2024/2025-ös tanévben összesen 73 nevelési-oktatási intézmény kapott elismerést Vajdaság 34 községéből. Az eredményes munka egyértelmű jele, hogy a környezettudatosság valódi közösségi ...

 
Keresés
 

   2022.08.25.
Sárguló falvédők régi üzenetei

Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.

A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett részeken, másrészt az ágynemű megóvására, ezért nevezik ágymentőnek is. Legrégiesebb formája a támla nélküli pad mögött alkalmazott falvédő; amely gyakori volt a középkori várakban és polgárházakban; innen kerülhetett a parasztházakba. Magyarkanizsán lepelfalvédőket állítottak ki, olyanokat, amelyeket kézzel varrva díszítettek.

- A hozzánk beérkezett falvédők mind igen régiek, van amelyik 80 éves - mondja Muhi Zsuzsanna. - Akik elhozták a tárlatra a falvédőiket, mind azt mondták, hogy még a nagyanyjuké volt vagy a dédanyjuké volt. A kézimunkák némelyikén látszik is, hogy milyen régiek, ami nem baj, mert pont az a becsületük ezeknek a munkáknak, hogy valaha használták őket. Némelyik rozsdás, a másik kicsit kopott vagy foltos. Néhány meg van foltozva, de mind nagyon szépen kidolgozott. Jellemző volt, hogy a háziasszonyok saját maguk hímezték ezeket a falvédőket. Nagyon sokszor íráshibák vannak rajtuk. Nem biztos, hogy a háziasszony tudta, mit hogyan kell írni, de akarta, s nagyon sokszor azt hímezte a szövegbe, ami őt foglalkoztatta. Ha fontos volt számára a ház tisztasága, akkor olyan szöveget írt, ha szerelmi bánata volt vagy nem sikerült úgy férjhez menni, ahogy szeretett volna, akkor nagyon sokszor ez megjelent a falvédőn is. A vallás az, ami még nagyon sokszor megjelenik a vásznakon. Ez a három a fő téma. A vallásos szövegű falvédőket leginkább a tisztaszobába tették az ágy háta mögé.

- Tudna néhány szöveget felidézni?

- A konyhának mindig volt egy olyan része, ahol kezet lehetett mosni. Van egy olyan falvédőnk, hogy “Kéz kezet mos”. Megtalálhatóak dalszövegek is a falvédőkön: “Kék a búzavirág, szép az egész világ, amikor a szemedbe nézek.” Voltak frappáns, vicces feliratok is.

- Hány típusa volt a falvédőknek?

- A régi karos padok mögé kétméter hosszú falvédőket tettek. Ezek leginkább virágmintásak. A konyhában a tisztaság volt a téma, az, hogy milyen gondos a háziasszony, a háziúr. Volt esetleg egy kis figyelmeztetés, hogy a háziúr otthon tartózkodjon, a kedves feleségével foglalkozzon, s ne a kocsmába járjon. Ezek is leginkább a konyhában voltak. Voltak kisméretű falvédők is, fésűtartók. Ilyeneket is kaptunk, s olyanokat is, amiket az éléskamrában a polcok szélére raktak, úgynevezett stráfokat. Nagyon sok ilyen érkezett, s meglepő, hogy némelyik milyen szépen meg van őrizve.

- A virágok mellett milyen ábrák lehetnek a falvédőkön?

- Huszár, katona, a háziasszony ahogy főz. Ha vallásos az illető, akkor angyalka, Szűz Mária. Gyakori téma a madarak is.

- Ezeket a rajzokat valahonnan lemásolták vagy eredeti figurák, saját maguk találták ki az asszonyok?

-- Nagyon sokszor a háziasszony maga rajzolta. Van, aki szépen rajzolt, értett hozzá, s ezek a darabok nagyon szépek lettek. Olyan is volt, amikor nem sikerültek az ábrák. Régen nem adatott meg, hogy sokféle hímző cérna s gazdag felszerelés legyen otthon, ezért ezek a falvédők általában szálöltéssel vannak kivarrva. Nem volt ritka az sem, hogy lepedőkből készítettek falvédőket. Nem dobták el, ha egy kicsit használt vagy kopott volt a lepedő, hanem kivágták belőle a használható részt, s újra hasznosították.

Muhi Zsuzsanna szerint a falvédőknek kultúrájuk volt, de ma már nem becsülik eléggé az emberek. Viszont mindenki, aki ide bejött, s behozott valamit, emlékkel jött be. Ha ezeknek a falvédőknek csak annyi haszna van, hogy a mostani tulajdonosoknak eszébe jutott a nagymama, a dédnagymama vagy akárki a családból, aki már eltávozott, már az is nagyon jó.

A falvédő kiállítás szeptember 5-ig látogatható a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtár nyitvatartási idejében.


Bővebben: 

 




Sárguló falvédők régi üzenetei Magyarkanizsán


Fotó: Puskás Károly