| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.10.24.
A felzárkózás jegyében

A Tisza Menti Információs és Fejlesztési Központ szervezésében október derekán sikeresen lezárult egy két modulból álló képzéssorozat, amely a mesterséges intelligencia, a programozás alapjai és a webalkalmazások fejlesztése témaköröket ölelte fel. A képzésre Magyarkanizsán az Ifjúsági Otthonban került sor, ahol hat előadást hallgathattak meg a résztvevők.
Az esemény különlegessége, hogy a képzés ingyenes volt, így minden érdeklődő számára ...

   2024.10.22.
Komolyan vették a helyzetet

Magyarkanizsa Község Rendkívüli Helyzetek Községi Törzskarának szervezésében és a Szerbiai Városok és Községek Állandó Értekezletének (SKGO) támogatásával és szakmai irányítása mellett szimulációs mentési gyakorlatot tartottak hétfőn az oromhegyesi Arany János Általános Iskolában. A szimuláció földrengés okozta rendkívüli helyzetet irányoz elő, melyben az iskola összes diákját és munkatársait evakuálni kell. A helyszínen a mentési feladatokat ...

   2024.10.21.
Őszidő Kispiacon

A kispiaci nyugdíjasokat látták vendégül a helyi kultúrotthonban. Az Őszidő rendezvényt a helyi Ékszer Nők Egyesülete szervezte meg. Az eseményen ajándékkal köszöntötték a legidősebb hölgyet és urat.
Jó hangulat és finom falatok várták a kispiaci szépkorúakat a helyi kultúrotthonban. Az Őszidő című rendezvényt másodszor szervezték meg a településen, hogy a zenés-táncos mulatsággal kedvezzen a falu a 70 év feletti lakosainak.   
Az ...

   2024.10.21.
A szobrász, akit megtalálnak a kövek

A Túl a vízen című kiállításon Sárkány Balázs a természetből és a mítoszokból merít ihletet, szobrai egyszerre szilárdak és melegek.
Balázs horgosi születésű és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának szobrászat és tanári szakirányán is végzett. Eddig csoportos kiállításai voltak, mostanra gyűlt össze annyi alkotás, hogy egy önálló anyaggal is bemutatkozhat.
„Ez elég vegyes. Vannak egyetemen készült munkák, egyetem után készült ...

   2024.10.21.
1956-ra emlékeztek Horgoson

1956-ban az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca végül elbukott. A véres következmények ellenére nem a kudarc, nem a sötétség, nem a hallgatás kapcsolódott 1956-hoz, hanem a szabadság, az igazságérzet, a hazaszeretet, egy nemzet közös szívdobbanása. Az 56-os hősök ebben való hite, a belé vetett reménye adott, és adhat példát és erőt azóta is a nemzet számára. A félelem, az elnyomás elviselhetetlen érzése ...

 
Keresés
 

   2022.08.25.
Sárguló falvédők régi üzenetei

Régi falvédőkből nyílt tárlat a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtárban a Szent István-nap és az Újkenyér Ünnepe alkalmából szervezett programsorozat keretében. Hány fajtája volt ismeretes a falvédőknek, milyen szövegek és ábrák kerültek rájuk? Muhi Zsuzsannával, a képtár vezetőjével beszélgettünk.

A magyar néprajzi lexikon szerint a falvédő falra függesztett lepel vagy deszkalap, egyrészt a fal védelmére szolgál, a gyakori dörzsölésnek kitett részeken, másrészt az ágynemű megóvására, ezért nevezik ágymentőnek is. Legrégiesebb formája a támla nélküli pad mögött alkalmazott falvédő; amely gyakori volt a középkori várakban és polgárházakban; innen kerülhetett a parasztházakba. Magyarkanizsán lepelfalvédőket állítottak ki, olyanokat, amelyeket kézzel varrva díszítettek.

- A hozzánk beérkezett falvédők mind igen régiek, van amelyik 80 éves - mondja Muhi Zsuzsanna. - Akik elhozták a tárlatra a falvédőiket, mind azt mondták, hogy még a nagyanyjuké volt vagy a dédanyjuké volt. A kézimunkák némelyikén látszik is, hogy milyen régiek, ami nem baj, mert pont az a becsületük ezeknek a munkáknak, hogy valaha használták őket. Némelyik rozsdás, a másik kicsit kopott vagy foltos. Néhány meg van foltozva, de mind nagyon szépen kidolgozott. Jellemző volt, hogy a háziasszonyok saját maguk hímezték ezeket a falvédőket. Nagyon sokszor íráshibák vannak rajtuk. Nem biztos, hogy a háziasszony tudta, mit hogyan kell írni, de akarta, s nagyon sokszor azt hímezte a szövegbe, ami őt foglalkoztatta. Ha fontos volt számára a ház tisztasága, akkor olyan szöveget írt, ha szerelmi bánata volt vagy nem sikerült úgy férjhez menni, ahogy szeretett volna, akkor nagyon sokszor ez megjelent a falvédőn is. A vallás az, ami még nagyon sokszor megjelenik a vásznakon. Ez a három a fő téma. A vallásos szövegű falvédőket leginkább a tisztaszobába tették az ágy háta mögé.

- Tudna néhány szöveget felidézni?

- A konyhának mindig volt egy olyan része, ahol kezet lehetett mosni. Van egy olyan falvédőnk, hogy “Kéz kezet mos”. Megtalálhatóak dalszövegek is a falvédőkön: “Kék a búzavirág, szép az egész világ, amikor a szemedbe nézek.” Voltak frappáns, vicces feliratok is.

- Hány típusa volt a falvédőknek?

- A régi karos padok mögé kétméter hosszú falvédőket tettek. Ezek leginkább virágmintásak. A konyhában a tisztaság volt a téma, az, hogy milyen gondos a háziasszony, a háziúr. Volt esetleg egy kis figyelmeztetés, hogy a háziúr otthon tartózkodjon, a kedves feleségével foglalkozzon, s ne a kocsmába járjon. Ezek is leginkább a konyhában voltak. Voltak kisméretű falvédők is, fésűtartók. Ilyeneket is kaptunk, s olyanokat is, amiket az éléskamrában a polcok szélére raktak, úgynevezett stráfokat. Nagyon sok ilyen érkezett, s meglepő, hogy némelyik milyen szépen meg van őrizve.

- A virágok mellett milyen ábrák lehetnek a falvédőkön?

- Huszár, katona, a háziasszony ahogy főz. Ha vallásos az illető, akkor angyalka, Szűz Mária. Gyakori téma a madarak is.

- Ezeket a rajzokat valahonnan lemásolták vagy eredeti figurák, saját maguk találták ki az asszonyok?

-- Nagyon sokszor a háziasszony maga rajzolta. Van, aki szépen rajzolt, értett hozzá, s ezek a darabok nagyon szépek lettek. Olyan is volt, amikor nem sikerültek az ábrák. Régen nem adatott meg, hogy sokféle hímző cérna s gazdag felszerelés legyen otthon, ezért ezek a falvédők általában szálöltéssel vannak kivarrva. Nem volt ritka az sem, hogy lepedőkből készítettek falvédőket. Nem dobták el, ha egy kicsit használt vagy kopott volt a lepedő, hanem kivágták belőle a használható részt, s újra hasznosították.

Muhi Zsuzsanna szerint a falvédőknek kultúrájuk volt, de ma már nem becsülik eléggé az emberek. Viszont mindenki, aki ide bejött, s behozott valamit, emlékkel jött be. Ha ezeknek a falvédőknek csak annyi haszna van, hogy a mostani tulajdonosoknak eszébe jutott a nagymama, a dédnagymama vagy akárki a családból, aki már eltávozott, már az is nagyon jó.

A falvédő kiállítás szeptember 5-ig látogatható a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtár nyitvatartási idejében.


Bővebben: 

 




Sárguló falvédők régi üzenetei Magyarkanizsán


Fotó: Puskás Károly