| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Huszonöt év! Negyed évszázad! Az ember szinte beleborzong az örömbe, amikor tudatosul benne, hogy a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Erzsébetlakon megalakult anyanyelvápolási formációja, amely idővel a Suliszínház nevet vette fel, minden nehézség, gátló körülmény ellenére már ilyen hosszú ideje létezik. Él és virul.
Március 19-én a kispiaci, gyönyörűen felújított Kultúrotthon fényárban úszó színháztermében megtartották az immár XXV. ... |
|
|
Magyarkanizsa községben kezd ismertté válni a Waldorf-módszerekkel történő oktatás. Bent a városban működik az iskoláskor előtti Waldorf-közösség, Martonoson pedig az iskolakezdeményezés. Már javában zajlik a következő tanévre szóló felvételi folyamat a hagyományostól eltérő, Waldorf-szemléletű közösségekbe. Erről Sárkány Szintiával, a martonosi létesítmény tanítónőjével beszélgettünk.
– Két Waldorf-szellemiségű családi napközi ... |
|
|
A magyarkanizsai Ősök Hangja Polgári Egyesület a hét három napján a negyedik osztályos tanulókat látta vendégül azzal a céllal, hogy az ősi tudást és hagyományokat mutassanak be a gyerekeknek.
Ismeretterjesztő beszélgetést folytattak a szervezők a tanulókkal, és ennek keretében világítottak rá a honfoglalás korából származó használati eszközök jelentőségére, amelyeket a tájékoztató után ki is próbálhattak a gyerekek. Volt íjászkodás, ... |
|
|
Az esős időszak ellenére most is nagyban folyik a munka ezekben a gazdaságokban, hiszen a cél, hogy minél nagyobb kínálattal rendelkezzenek.
Igen ízletes és vegyszermentes zöldségek találhatóak meg a tóthfalui Csikós biokertészetben. Több fóliában és nagy területen termelnek itt már több mint 20 éve.
Jelenleg negyvennél több növénykultúra található itt. Saláta, újhagyma, retek és a levélzöldségek a legkeresettebbek, de sárgarépa, káposzta ... |
|
|
Áprilisban ismét tartalmas és közösségépítő programokkal várja a helyieket a horgosi Művelődési Ház és a József Attila Könyvtár. Több kulturális és szabadidős eseményre is sor kerül, lesz vetélkedő, irodalmi program és ünnepi készülődés is.
Áprilisban a költészet kerül a figyelem középpontjába Horgoson a Verskötél program keretében. A költészet napja alkalmából megrendezett esemény célja, hogy a művelődési ház előtti téren mindenki lehetőséget ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A magyarkanizsai József Attila Könyvtár Koncz István termében Baráth Gábor Gergely, a Bácsország főszerkesztője mutatta be a honismereti szemlét. Beszélt a tervekről és a következő lapszámok tartalmáról is, mintegy kedvet adva a további lapozgatáshoz. Mellette Valkay Zoltán méltán köztiszteletben álló magyarkanizsai építész Reiss Zoltán munkásságáról mesélt az elragadtatott hallgatóságnak.
– Reiss Zoltán valójában egy budapesti építész volt, aki egy egész opusra való kanizsai épületet emelt. Az ő kanizsai munkássága külön fejezetet képez, ami a polgári építészet egy léptékváltásos kifejeződése. A rendezett tanácsúvá váló város a maga polgárosodását pont Reiss Zoltán építészetén keresztül tudta kifejezni. Az ő keze által jött létre elsőként a kaszinó, értelmiségiek: Grünfeld vagy Bérczi Mór áruháza vagy Bata Károly vaskereskedése, Grüner Hermann háza, valamint Karácsonyi Sándor városi írnoknak is ő tervezte a házát. Ezek az épületek mind Reiss keze nyomát viselik, melyek fő jellegzetessége a két pülaszter közé szorított, tört vonalú pártázatú rizalit – mesélte Valkay Zoltán. – Az igazi imago urbisci épületek, amiket alkotott, a városháza és a fürdő. Azok tudnak erős emlékezetimágókká válni bennünk, ahol a homogén térben változás történik. Ilyetén az architektúra nem más, mint az emlékezetvesztés elleni küzdelem és az idő sűrítése – magyarázta Valkay, aki a hallgatóságnak lenyűgöző tudástárral mesélt a magyarkanizsai városháza elkészülésének folyamatáról is.
Baráth Gábor Gergelyt a kedvcsináló után arról is kérdeztük, hogy a Bácsország szerkesztéspolitikája változott-e, milyen tervekkel tekint az elkövetkezendő időszakra.
– Bővíteni szeretnénk az állandó publikálók számát. A délvidéki témák között oly sok minden megfér: a helytörténettől a néprajzon keresztül az egyházig, a lényeg az, hogy velünk kapcsolatos téma legyen, és bővítsük a tudásunkat, valamint felfedezzük azon értékeinket, melyeket eddig kevésbé ismertünk – mondta egyebek között az egyetlen délvidéki, magyar nyelvű honismereti szemle szerkesztője. – Töretlenül az a célunk, hogy megismerjük a múltunkat, azt, amit ránk hagytak az őseink, és lehetőséget biztosítsunk a publikálásra azoknak, akik ezzel foglalkoznak. Most lesz egy közös rendezvényünk a helytörténeti társasággal is, akikkel szeretnénk szorosabbra fűzni az együttműködést – mondta a szerkesztő.
A bemutatóról ajándék olvasnivalóval hazatérők között több korosztály volt, ami mindenképp biztató.
Bővebben:
A hagyományokra alapozva modernizálni
|
|
|
|
|
|
