| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.05.17.
Első alkalommal tartottak tereprali bajnokságot Horgoson

A balkáni-bajnokságnak a horgosi ipari zóna területe adott otthont, ahol több kategóriában versenyeztek.
A borús idő ellenére is nagy volt az érdeklődés a tereprali iránt. A kétnapos esemény több száz érdeklődőt, nézőt csalogatott ki. A versenyautók mellett sokan saját motorjaikkal látogattak ki, köztük Tillinkó Hunor: „Nagyon tetszik, szeretjük az ilyen autós-motoros rendezvényeket. Már ideje volt egy ilyet szervezni.”
Annak ellenére, ...

   2025.05.17.
Jótékonysági focitorna Szalma Márkért

Harmadik alkalommal szerveztek jótékonysági focitornát Magyarkanizsán. Az eseményre tíz csapat nevezett be, a befolyt pénzt és a torna ideje alatt adományokból összegyűjtött összeget a horgosi Szalma Márk gyógyulására szánja a szervező csapat.
Reggel kilenc órakor vette kezdetét a torna, hiszen az elmúlt két évhez képest idén rekordszámú csapat jelentkezett.
A magyarkanizsai Borsos Márk elmondta: „Mi először veszünk rész ezen a tornán, igazából ...

   2025.05.17.
Tehetséges diákok mutatták be kutatásaikat, projektjeiket a GENIUS konferencián

Idén is megszervezték a tehetséges általános és középiskolások számára a GENIUS konferenciát. A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 23-dik alkalommal rendezte meg az eseményt, ezúttal a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban.
Három tanteremben a humán, a természettudomány, valamint a műszaki-informatika területén mutathatták be a kutatásokat vagy projekteket a gyerekek.  
Kálmán Zoltán az adai középiskolából ...

   2025.05.17.
Magyarkanizsa község őzei a legszebbek

Harmadik alkalommal szervezett Őzbaktrófea-mustrát és vadászfesztivált Topolyán a Vajdasági Magyar Vadászok Társasága a Capriolo étterem melletti területen. A rendezvényre 170 trófeával neveztek vadásztársaságok a tartomány egész területéről összesen 11-en, és az értékelés alapján a legszebb és legértékesebb három trófeát Magyarkanizsa község területén ejtették el. A találkozó megnyitóján Brizdza Lajos, főszervező, a VMVT elnöke mondott üdvözlőbeszédet, ...

   2025.05.16.
Dunán innen, Tiszán túl

Horgos adott otthont a „Dunán innen, Tiszán túl” nevű Kárpát-medencei gyermek- és ifjúsági népművészeti verseny délvidéki előválogatójának. Ezúttal a mesemondók léptek színpadra, a legkiemelkedőbb előadók ott lehetnek a miskolci döntőn.
Huszonöt vajdasági gyermek állt színpadra az előválogatón. A résztvevők között volt a horgosi Nacsa Leontina is, aki „A kiskakas gyémánt félkrajcárja” című mesét adta elő.
„- ...

 
Keresés
 

   2024.08.15.
A Cinema Filmműhely új dokumentumfilmje

Ludasi történetek a címe a Cinema Filmműhely legújabb filmjének, amely a napokban készült el, s amelynek ősbemutatóját Ludason, a Kosztolányi-házban tartják meg csütörtökön 19.30 órakor. A filmről, a forgatás folyamatáról, s a munkatársakról Fejős Csilla rendezőt kérdeztük.
- A film a Ludasi-tó természeti és kulturális értékeit igyekszik felmutatni, a természeti világból fakadó anyagi és szellemi művészetet, például a népviseletet vagy a népmeséket, s ezeknek a szervességét próbálja megláttatni. Tulajdonképpen hungarikumokról van szó. A magyarországi Agrárminisztérium Hungarikumbizottsága támogatta ezt a filmet, s meg kell említeni, hogy már negyedik alkalommal nyert eszközöket a magyarkanizsai Cinema Filmműhely. Nagyon sok témát próbáltunk a filmbe belegyúrni, kezdve a nádvágástól, a mesemondáson át, a népviseletig. Megtaláltam azt a csónakos nénit, aki a Ludasi-tó egyik partjáról vitte a másik partra, a templomba az embereket vagy éppen dolgozni. Ez kuriózumnak számít. Egy szituációs dokumentumfilmről van szó, ami valós szereplőkkel történik kevés alkotói ráhatással. Nem állítottuk meg a történetet, hogy vegyük fel újra, s azt hiszem, hogy a meseszövés az teljesen hiteles, mert a dokumentumfilmnek ez a lényege. Közel kellett kerülnöm ezekhez az emberekhez, akik egymással beszélgetnek ugyanúgy, mint a hétköznapokban például a fokhagyma termesztéséről, annak szövéséről. A legnagyobb munkám az volt, hogy felszabadítottam őket, hogy ne legyen kameralázuk. A filmnek pont ez az egyik nagy értéke, hogy nagyon természetesen viselkednek ezek az emberek, ami dokumentumfilmek esteében nagyon fontos.
Kik voltak a stáb tagjai?
- A film elkészítését a Cinema Filmműhely támogatja, de teljesen szabad kezet kaptam ahhoz, hogy összeválogassam a forgatócsoportot. Az előző három filmem az aracsi pusztatemplomról, a bácsi várról és a szerémi borvidékről szólt. Azoknál már két filmes alkotóval együtt dolgoztam, Kovács Róbert operatőrrel és Masa Attila vágóval, ők a Pannon RTV munkatársai. Attila rendezőasszisztensként koordinálta a forgatást is, összefogta a dolgokat. Vágóként szárnyal a képzelete, neki köszönhetően jobb lett a film. Robi nagyon tapasztalt operatőr, nagyon érzékeny lelkületű. Tudja melyek azok a képek, amelyekre a vágóasztalnál szükség lesz, a rendezői utasítás mellett van egy alkotói szabadsága. Aki pedig a friss vér és friss szem a csapatban, Szalai Adrián, ő is Pannon tévés. Nagyon jó operatőr, s képekben gondolkodik, nagyon sokat segített abban, hogy ezeket a különböző tartalmakat összekössem, összefűzzem, hogy megtaláljam azt az átmenetet, azt a kapcsot, amivel ezek egy egységes egészet alkotnak.
A Ludasi-tóhoz köthető hagyományos világ mennyire van eltűnőben? Van-e rá esély, hogy fennmaradjon? Mit tapasztaltál?
- Nekem személyes kötődésem is van Ludashoz. Legalább két évtizedig ott majálisoztam, a Róka tanyán vagy az iskolánál, tehát a tóparton. Sokat korcsolyáztam is ott. Amikor elkezdtem a Magyar Televíziónak dolgozni, tehát 20 évvel ezelőtt, akkor még a hagyomány sokkal erősebben élt Ludason. Raffai Judit néprajzkutatónak köszönhetően megismertem az akkori nagy mesemondókat, mint Szűcs Laci bácsit, Baráth Erzsébetet vagy Szalai Emíliát, akikkel hosszabb riportot készítettem. Ugyanakkor a nádvágásról is készült beszélgetés vagy a kézművességről. Az egyik különlegesség a nádtető készítése volt. Ezek a riportok Magyarországon kuriózumnak számítottak. Azóta mindez valóban már eltűnőben van, de úgy érzem, hogy mindnyájan, a falusiak, a néprajzosok, s mi alkotók is ezzel a filmmel szeretnénk a hagyományt tovább éltetni. Úgy gondoltam, tartozom annyival a ludasiaknak, hogy a filmnek náluk legyen az ősbemutatója. Külön érdekesség a helyszín, a Kosztolányi ház.
Hol lesz még később látható a film?
- A vajdasági magyar mozgófilm napján több városban is le fogják vetíteni, köztük Zomborban. Ott mindig levetítik a filmjeimet, s ennek külön örülök, hogy ott a kultúrára nagyon nyitott, filmre éhes közönség van. Korábbi filmjeimet a Magyar Televízió is műsorára tűzte, remélem, hogy e film esetében is így lesz, bár erről még nem volt szó. Közel 10 napja fejeztük be a montázst, hagytunk magunknak egy kis levegővételt, kijavítottuk az apróbb hibákat. Tényleg nagyon friss még a film, így kerül a nézők elé. A tárgyalások az alkotás bemutatásairól utána következnek, Iván Attila producer fogja majd lefolytatni ezeket. A végén meg kell még említeni, hogy külön zeneszerzőnk is volt, Bakos Árpád, a légi felvételeket pedig Mihajlo Popov készítette, mert a film, s a tó maga megkívánta, hogy madártávlatból drónnal is filmezzük. Jöjjenek el csütörtök este minél többen, s ismerjük meg a Ludasi-tó környékén élők világát, életét!
Bővebben:

 




Ludasi történetek egy új dokumentumfilmben