| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.03.28.
Huszonöt esztendő a szép, igaz szó szolgálatában

Huszonöt év! Negyed évszázad! Az ember szinte beleborzong az örömbe, amikor tudatosul benne, hogy a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Erzsébetlakon megalakult anyanyelvápolási formációja, amely idővel a Suliszínház nevet vette fel, minden nehézség, gátló körülmény ellenére már ilyen hosszú ideje létezik. Él és virul.
Március 19-én a kispiaci, gyönyörűen felújított Kultúrotthon fényárban úszó színháztermében megtartották az immár XXV. ...

   2025.03.28.
Waldorf-iskolakezdeményezés Martonoson

Magyarkanizsa községben kezd ismertté válni a Waldorf-módszerekkel történő oktatás. Bent a városban működik az iskoláskor előtti Waldorf-közösség, Martonoson pedig az iskolakezdeményezés. Már javában zajlik a következő tanévre szóló felvételi folyamat a hagyományostól eltérő, Waldorf-szemléletű közösségekbe. Erről Sárkány Szintiával, a martonosi létesítmény tanítónőjével beszélgettünk.
– Két Waldorf-szellemiségű családi napközi ...

   2025.03.27.
Őrzik az ősi tudást Magyarkanizsán

A magyarkanizsai Ősök Hangja Polgári Egyesület a hét három napján a negyedik osztályos tanulókat látta vendégül azzal a céllal, hogy az ősi tudást és hagyományokat mutassanak be a gyerekeknek.  
Ismeretterjesztő beszélgetést folytattak a szervezők a tanulókkal, és ennek keretében világítottak rá a honfoglalás korából származó használati eszközök jelentőségére, amelyeket a tájékoztató után ki is próbálhattak a gyerekek. Volt íjászkodás, ...

   2025.03.27.
Egész évben elérhetők a biotermelők terményei

Az esős időszak ellenére most is nagyban folyik a munka ezekben a gazdaságokban, hiszen a cél, hogy minél nagyobb kínálattal rendelkezzenek.
Igen ízletes és vegyszermentes zöldségek találhatóak meg a tóthfalui Csikós biokertészetben. Több fóliában és nagy területen termelnek itt már több mint 20 éve.
Jelenleg negyvennél több növénykultúra található itt. Saláta, újhagyma, retek és a levélzöldségek a legkeresettebbek, de sárgarépa, káposzta ...

   2025.03.27.
Mozgalmas lesz az április Horgoson

Áprilisban ismét tartalmas és közösségépítő programokkal várja a helyieket a horgosi Művelődési Ház és a József Attila Könyvtár. Több kulturális és szabadidős eseményre is sor kerül, lesz vetélkedő, irodalmi program és ünnepi készülődés is.
Áprilisban a költészet kerül a figyelem középpontjába Horgoson a Verskötél program keretében. A költészet napja alkalmából megrendezett esemény célja, hogy a művelődési ház előtti téren mindenki lehetőséget ...

 
Keresés
 

   2024.08.15.
A Cinema Filmműhely új dokumentumfilmje

Ludasi történetek a címe a Cinema Filmműhely legújabb filmjének, amely a napokban készült el, s amelynek ősbemutatóját Ludason, a Kosztolányi-házban tartják meg csütörtökön 19.30 órakor. A filmről, a forgatás folyamatáról, s a munkatársakról Fejős Csilla rendezőt kérdeztük.
- A film a Ludasi-tó természeti és kulturális értékeit igyekszik felmutatni, a természeti világból fakadó anyagi és szellemi művészetet, például a népviseletet vagy a népmeséket, s ezeknek a szervességét próbálja megláttatni. Tulajdonképpen hungarikumokról van szó. A magyarországi Agrárminisztérium Hungarikumbizottsága támogatta ezt a filmet, s meg kell említeni, hogy már negyedik alkalommal nyert eszközöket a magyarkanizsai Cinema Filmműhely. Nagyon sok témát próbáltunk a filmbe belegyúrni, kezdve a nádvágástól, a mesemondáson át, a népviseletig. Megtaláltam azt a csónakos nénit, aki a Ludasi-tó egyik partjáról vitte a másik partra, a templomba az embereket vagy éppen dolgozni. Ez kuriózumnak számít. Egy szituációs dokumentumfilmről van szó, ami valós szereplőkkel történik kevés alkotói ráhatással. Nem állítottuk meg a történetet, hogy vegyük fel újra, s azt hiszem, hogy a meseszövés az teljesen hiteles, mert a dokumentumfilmnek ez a lényege. Közel kellett kerülnöm ezekhez az emberekhez, akik egymással beszélgetnek ugyanúgy, mint a hétköznapokban például a fokhagyma termesztéséről, annak szövéséről. A legnagyobb munkám az volt, hogy felszabadítottam őket, hogy ne legyen kameralázuk. A filmnek pont ez az egyik nagy értéke, hogy nagyon természetesen viselkednek ezek az emberek, ami dokumentumfilmek esteében nagyon fontos.
Kik voltak a stáb tagjai?
- A film elkészítését a Cinema Filmműhely támogatja, de teljesen szabad kezet kaptam ahhoz, hogy összeválogassam a forgatócsoportot. Az előző három filmem az aracsi pusztatemplomról, a bácsi várról és a szerémi borvidékről szólt. Azoknál már két filmes alkotóval együtt dolgoztam, Kovács Róbert operatőrrel és Masa Attila vágóval, ők a Pannon RTV munkatársai. Attila rendezőasszisztensként koordinálta a forgatást is, összefogta a dolgokat. Vágóként szárnyal a képzelete, neki köszönhetően jobb lett a film. Robi nagyon tapasztalt operatőr, nagyon érzékeny lelkületű. Tudja melyek azok a képek, amelyekre a vágóasztalnál szükség lesz, a rendezői utasítás mellett van egy alkotói szabadsága. Aki pedig a friss vér és friss szem a csapatban, Szalai Adrián, ő is Pannon tévés. Nagyon jó operatőr, s képekben gondolkodik, nagyon sokat segített abban, hogy ezeket a különböző tartalmakat összekössem, összefűzzem, hogy megtaláljam azt az átmenetet, azt a kapcsot, amivel ezek egy egységes egészet alkotnak.
A Ludasi-tóhoz köthető hagyományos világ mennyire van eltűnőben? Van-e rá esély, hogy fennmaradjon? Mit tapasztaltál?
- Nekem személyes kötődésem is van Ludashoz. Legalább két évtizedig ott majálisoztam, a Róka tanyán vagy az iskolánál, tehát a tóparton. Sokat korcsolyáztam is ott. Amikor elkezdtem a Magyar Televíziónak dolgozni, tehát 20 évvel ezelőtt, akkor még a hagyomány sokkal erősebben élt Ludason. Raffai Judit néprajzkutatónak köszönhetően megismertem az akkori nagy mesemondókat, mint Szűcs Laci bácsit, Baráth Erzsébetet vagy Szalai Emíliát, akikkel hosszabb riportot készítettem. Ugyanakkor a nádvágásról is készült beszélgetés vagy a kézművességről. Az egyik különlegesség a nádtető készítése volt. Ezek a riportok Magyarországon kuriózumnak számítottak. Azóta mindez valóban már eltűnőben van, de úgy érzem, hogy mindnyájan, a falusiak, a néprajzosok, s mi alkotók is ezzel a filmmel szeretnénk a hagyományt tovább éltetni. Úgy gondoltam, tartozom annyival a ludasiaknak, hogy a filmnek náluk legyen az ősbemutatója. Külön érdekesség a helyszín, a Kosztolányi ház.
Hol lesz még később látható a film?
- A vajdasági magyar mozgófilm napján több városban is le fogják vetíteni, köztük Zomborban. Ott mindig levetítik a filmjeimet, s ennek külön örülök, hogy ott a kultúrára nagyon nyitott, filmre éhes közönség van. Korábbi filmjeimet a Magyar Televízió is műsorára tűzte, remélem, hogy e film esetében is így lesz, bár erről még nem volt szó. Közel 10 napja fejeztük be a montázst, hagytunk magunknak egy kis levegővételt, kijavítottuk az apróbb hibákat. Tényleg nagyon friss még a film, így kerül a nézők elé. A tárgyalások az alkotás bemutatásairól utána következnek, Iván Attila producer fogja majd lefolytatni ezeket. A végén meg kell még említeni, hogy külön zeneszerzőnk is volt, Bakos Árpád, a légi felvételeket pedig Mihajlo Popov készítette, mert a film, s a tó maga megkívánta, hogy madártávlatból drónnal is filmezzük. Jöjjenek el csütörtök este minél többen, s ismerjük meg a Ludasi-tó környékén élők világát, életét!
Bővebben:

 




Ludasi történetek egy új dokumentumfilmben