| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.12.20.
Karácsonyi ünnepséget tartott a Vajdasági Birkózóakadémia

Karácsonyi és évzáró ünnepséget tartott csütörtök kora este a Vajdasági Birkózóakadémia. Az eseményen megjelentek a klubok tagjai, de a birkózó iskolák diákjai is, több százan. A magyarkanizsai intézmény megajándékozta a legeredményesebb sportolóit, illetve szerződést kötött erdélyi és felvidéki egyesületekkel.  
Az eseményen több közéleti személyiség is megjelent, köztük Juhász Bálint, a tartományi parlament elnöke, dr. Pásztor Bálint, ...

   2024.12.19.
Huszonöt érem a legrangosabb versenyeken

Eredményes idényt zártak a magyarkanizsai Partizan Atlétikaklub versenyzői, egy nyertes, európai uniós projektumnak köszönhetően pedig hamarosan fejlesztések várhatók az egyesületben. Az idei eredményekről és egyéb aktualitásokról Mészáros Kornéllal, az egyesület elnökével és egyik edzőjével beszélgettem, de két versenyző, Mészáros Zsóka és Nađa Vuković is összegezte a szezont.
Az atlétika az alapsportok egyike, melyet kiegészítő és képességfejlesztő ...

   2024.12.18.
Kispiacra érkezett a Betlehemi Békeláng

A Betlehemi Láng története a 11. századig nyúlik vissza, amikor II. Orbán pápa felhívására a keresztes hadjárathoz csatlakozva az olaszországi Firenzéből fiatal lovagok csoportja ment Jeruzsálembe. Céljuk volt eljuttatni városuk lakosainak a reményt jelképező békelángot. Idén Bécsből hozta a Békelángot a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség.  
December 16-án este Kispiacon a Szent Péter és Pál Római Katolikus plébániatemplomba hozták a Betlehemi ...

   2024.12.18.
A szociálisvédelmi hálózat működésével ismerkedett Magyarkanizsán a tartományi polgári jogvédő

A szociális védelmi hálózat és a romák helyzetének áttekintése Magyarkanizsa községben címmel tartottak tanácskozást kedden Magyarkanizsán. Ebből az alkalomból a településre látogatott Dragana Ćorić tartományi polgári jogvédő – ombudsman, továbbá Đorđe Todorov Szerbia munkaügyi, foglalkoztatási, harcos- és szociálisügyi minisztériumának államtitkára, valamint Željko Radu, a Roma Nemzeti Tanács képviselője. A program keretében ellátogattak a Fészek ...

   2024.12.17.
A zarándokturizmus népszerűsítése a határmenti térségben

Sacred Journeys elnevezéssel indult közös szerb-magyar program, amelynek célja a szerb-magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, láthatóvá tétele. A projektum, melynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület, az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg és így egyike a Magyarkanizsa községhez köthető, jelenleg futó, ill. jövőre elinduló 11 IPA-projektumnak. A nyitókonferenciát ...

 
Keresés
 

   2024.10.31.
Az emlékezés kötelesség

Szerda délután, október 30-án Adorjánon a temető melletti, több mint húsz évvel ezelőtt felállított emlékhelyen felolvasták annak a több mint félszáz falubeli polgárnak a nevét, akiket 1944. október 31-én végeztek ki a partizánok, csak azért, mert magyarok voltak. A helyiek emlékében még élénken él a több évtizeddel ezelőtt elkövetett partizán vérengzés, mely több mint ötven ártatlan életet követelt. A temetőben lévő emlékműnél Orcsik Károly plébános tartott az alkalomhoz illő szertartást és ő mondott emlékező beszédet, majd a helyi fiatalok és a művelődési egyesület tagjai tették még meghatóbbá az eseményt.
A koszorúzással egybekötött megemlékezésen dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke idézte fel a tragikus eseményeket, és tartott beszédet, melyből kiemeljük:
– Az ember kétszer hal meg. Először, amikor a teremtő magához szólítja, másodszor, amikor utoljára kimondják a nevét. A partizán hatalomváltást követően október 31-én délelőtt egy tizenhét tagú partizánkülönítmény érkezett a faluba. Közöttük olan ismert hóhérok, mint Nikola Radaković, Mihajlo Oluški, Svetozar Knežević-Baćo. A magyarkanizsai különítmény azzal a céllal jött, hogy a Tiszába lövik a magyar férfilakosságot. A magukat partizánnak nevező martalócok, valójában a magyarkanizsai Népőrség tagjai, házról házra jártak, így szedték össze az embereket. Szecsei Jakabot a háza előtt, gyermekei és felesége szeme láttára elsőként lőtték fejbe.
Egy zsebkendőt belemártottak Jakab vérébe és azt az egyik martalóc karjára kötötték. Azt a látszatot akarták kelteni, hogy őket a faluban támadás érte. Ennek a hazugságnak okán a templom előtti téren körülbelül kétszáz férfit gyűjtöttek össze. Megkezdődött a válogatás. A gyilkosok a piactéren összeterelt emberek közül ötvenet választottak ki. Kettesével, dróttal összekötözték őket és elindították a menetet Kanizsa felé, majd egy hirtelen ötlettel a Tisza felé irányították őket. A partra érve a gyilkosok senkinek nem kegyelmeztek és az adorjániakat a Tiszába lőtték. Szecsei Jakab és az ötven, a Tisza-parton lelőtt magyar mellett még hat adorjánit likvidáltak. Őket később vitték el, vagy rendelték be kihallgatásra Magyarkanizsára, ahol nyomuk veszett. Ez a kis falu ötvenhét embert vesztett a partizánterror során – emelte ki dr. Forró Lajos.
A beszédet követően az áldozatok hozzátartozói, az adorjáni helyi közösség, a Vajdaság Magyar Szövetség és a Délvidék Kutató Központ képviselői helyezték el az emlékezés virágait az adorjáni temetőben lévő emlékműnél.
Bővebben:

 




Az emlékezés kötelesség