| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Huszonöt év! Negyed évszázad! Az ember szinte beleborzong az örömbe, amikor tudatosul benne, hogy a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete Erzsébetlakon megalakult anyanyelvápolási formációja, amely idővel a Suliszínház nevet vette fel, minden nehézség, gátló körülmény ellenére már ilyen hosszú ideje létezik. Él és virul.
Március 19-én a kispiaci, gyönyörűen felújított Kultúrotthon fényárban úszó színháztermében megtartották az immár XXV. ... |
|
|
Magyarkanizsa községben kezd ismertté válni a Waldorf-módszerekkel történő oktatás. Bent a városban működik az iskoláskor előtti Waldorf-közösség, Martonoson pedig az iskolakezdeményezés. Már javában zajlik a következő tanévre szóló felvételi folyamat a hagyományostól eltérő, Waldorf-szemléletű közösségekbe. Erről Sárkány Szintiával, a martonosi létesítmény tanítónőjével beszélgettünk.
– Két Waldorf-szellemiségű családi napközi ... |
|
|
A magyarkanizsai Ősök Hangja Polgári Egyesület a hét három napján a negyedik osztályos tanulókat látta vendégül azzal a céllal, hogy az ősi tudást és hagyományokat mutassanak be a gyerekeknek.
Ismeretterjesztő beszélgetést folytattak a szervezők a tanulókkal, és ennek keretében világítottak rá a honfoglalás korából származó használati eszközök jelentőségére, amelyeket a tájékoztató után ki is próbálhattak a gyerekek. Volt íjászkodás, ... |
|
|
Az esős időszak ellenére most is nagyban folyik a munka ezekben a gazdaságokban, hiszen a cél, hogy minél nagyobb kínálattal rendelkezzenek.
Igen ízletes és vegyszermentes zöldségek találhatóak meg a tóthfalui Csikós biokertészetben. Több fóliában és nagy területen termelnek itt már több mint 20 éve.
Jelenleg negyvennél több növénykultúra található itt. Saláta, újhagyma, retek és a levélzöldségek a legkeresettebbek, de sárgarépa, káposzta ... |
|
|
Áprilisban ismét tartalmas és közösségépítő programokkal várja a helyieket a horgosi Művelődési Ház és a József Attila Könyvtár. Több kulturális és szabadidős eseményre is sor kerül, lesz vetélkedő, irodalmi program és ünnepi készülődés is.
Áprilisban a költészet kerül a figyelem középpontjába Horgoson a Verskötél program keretében. A költészet napja alkalmából megrendezett esemény célja, hogy a művelődési ház előtti téren mindenki lehetőséget ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Szerda délután, október 30-án Adorjánon a temető melletti, több mint húsz évvel ezelőtt felállított emlékhelyen felolvasták annak a több mint félszáz falubeli polgárnak a nevét, akiket 1944. október 31-én végeztek ki a partizánok, csak azért, mert magyarok voltak. A helyiek emlékében még élénken él a több évtizeddel ezelőtt elkövetett partizán vérengzés, mely több mint ötven ártatlan életet követelt. A temetőben lévő emlékműnél Orcsik Károly plébános tartott az alkalomhoz illő szertartást és ő mondott emlékező beszédet, majd a helyi fiatalok és a művelődési egyesület tagjai tették még meghatóbbá az eseményt.
A koszorúzással egybekötött megemlékezésen dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke idézte fel a tragikus eseményeket, és tartott beszédet, melyből kiemeljük:
– Az ember kétszer hal meg. Először, amikor a teremtő magához szólítja, másodszor, amikor utoljára kimondják a nevét. A partizán hatalomváltást követően október 31-én délelőtt egy tizenhét tagú partizánkülönítmény érkezett a faluba. Közöttük olan ismert hóhérok, mint Nikola Radaković, Mihajlo Oluški, Svetozar Knežević-Baćo. A magyarkanizsai különítmény azzal a céllal jött, hogy a Tiszába lövik a magyar férfilakosságot. A magukat partizánnak nevező martalócok, valójában a magyarkanizsai Népőrség tagjai, házról házra jártak, így szedték össze az embereket. Szecsei Jakabot a háza előtt, gyermekei és felesége szeme láttára elsőként lőtték fejbe.
Egy zsebkendőt belemártottak Jakab vérébe és azt az egyik martalóc karjára kötötték. Azt a látszatot akarták kelteni, hogy őket a faluban támadás érte. Ennek a hazugságnak okán a templom előtti téren körülbelül kétszáz férfit gyűjtöttek össze. Megkezdődött a válogatás. A gyilkosok a piactéren összeterelt emberek közül ötvenet választottak ki. Kettesével, dróttal összekötözték őket és elindították a menetet Kanizsa felé, majd egy hirtelen ötlettel a Tisza felé irányították őket. A partra érve a gyilkosok senkinek nem kegyelmeztek és az adorjániakat a Tiszába lőtték. Szecsei Jakab és az ötven, a Tisza-parton lelőtt magyar mellett még hat adorjánit likvidáltak. Őket később vitték el, vagy rendelték be kihallgatásra Magyarkanizsára, ahol nyomuk veszett. Ez a kis falu ötvenhét embert vesztett a partizánterror során – emelte ki dr. Forró Lajos.
A beszédet követően az áldozatok hozzátartozói, az adorjáni helyi közösség, a Vajdaság Magyar Szövetség és a Délvidék Kutató Központ képviselői helyezték el az emlékezés virágait az adorjáni temetőben lévő emlékműnél.
Bővebben:
Az emlékezés kötelesség
|
|
|
|
|
|
