| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.03.11.
Jól jön a támogatás a gazdáknak

Az alacsony felvásárlási árak, a gyenge kereslet és az aszály miatt igencsak nehéz helyzetben vannak a termelők. Jelenleg a támogatások összege az, ami biztos pénzt hoz egy-egy gazdaságban.
A területalapú támogatás összegét az illetékes minisztérium három évvel ezelőtt emelte 18 ezer dinárra, előtte 9, míg korábban ettől is alacsonyabb volt. Az összeg emelkedésére nagy szükség volt, vallják a termelők, hiszen a jelenlegi alacsony felvásárlási árakkal ...

   2025.03.11.
A feljutás a cél

Az adorjáni Tisza a szabadkai körzeti kupa elődöntőjében a Szerb Liga vajdasági csoportjában szereplő Vrbas felett aratott 2:1-es győzelemmel hangolt a bajnoki idény tavaszi folytatására. A két csapat az elmúlt időszakban kétszer is „összefutott”, a hivatalos összecsapást barátságos mérkőzés előzte meg, akkor 2:2-es eredmény született. A Tisza-partiak ambiciózus tervekkel vágnak neki a Vajdasági Liga folytatásának, céljuk egyértelműen a feljutás.

   2025.03.11.
Horgos, a folytonosan újjáéledő település

Idén van Horgos első írásos említésének 950. évfordulója. Az államalapítás után már 1075-ben okiratokban szerepel Horgas halászfalu neve, a felső-magyarországi Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként tűnik fel egy lajstromban. 1230 körül már temploma is volt a falunak, de 1241-ben a Batu kán vezette mongol sereg templomával együtt az egész falut eltörölte a föld felszínéről. A legújabb kutatások szerint a pusztítás ellenére Horgos újjáéledt, s még legalább ...

   2025.03.11.
Böjte atya Horgoson

Vajdaságba látogatott Böjte atya ferences-rendi szerzetes, hogy a hívekkel tartott találkozóin a többi közt a reményről beszéljen a nagyszámú közönségének. Csütörtökön Horgoson várták, az előadás iránt nagy volt az érdeklődés, sokan érkeztek a környező településekről is, megtelt a művelődési ház nagyterme, még az előcsarnokban is többen figyelték az előadást kivetítőn.
Böjte atya a sajtó munkatársaival is találkozott, s rövid interjút ...

   2025.03.06.
Nem számítanak áradásra

A Tisza vízszintje jelenleg a normálisnak mondható szinten van, ami az elmúlt évtizedekben is jellemző volt ebben az időszakban. A vízállás nem ad okot aggodalomra, hiszen egy kis csapadék és hó mellett mindig hasonló szinten állt a folyó.
A napokban mért adatok szerint a Tisza vízszintje 231 centiméter, ez ebben az időszakban és ebben a térségben átlagosnak számít. A következő napokban sem várhatunk változásra a Tisza vízszintjével kapcsolatban.
Az ...

 
Keresés
 

   2025.02.13.
A piacozás a vérében van

A magyarkanizsai csütörtöki és szombati piac elmaradhatatlan árusa a horgosi ifj. Baté Lukács, aki már évtizedek óta kínálja a megszokott, jó minőségű zöldségeket, amelyek Horgoson teremnek. Sem a zimankó, sem a rekkenő hőség nem tántorítja el attól, hogy jókedvűen, mosolygósan szolgálja ki a nála vásárlókat, akik bizony évek és évtizedek óta barátként üdvözlik, neki pedig mindenkihez van néhány jó szava. Egy csütörtöki piacnap alkalmával arról beszélgettünk vele, mióta termel zöldséget, és hogy van ereje ennyi éven át minden héten, időjárástól függetlenül kiállni a piacra, húzni-vonni az árut.
– Gyümölcstermesztéssel kezdtünk, majd 1990 óta átálltunk a zöldségtermelésre, ugyanis beszűkült a piac, és váltanunk kellett, mert az almát nem tudtuk értékesíteni – mesélte a kezdetekről ifj. Baté Lukács, aki Horgoson termel, ahogy mondja, lassan most már gyűszűnyi területen, mert nincs kinek sokat eladni.
– Félholdnyi zöldség, répa és kétholdnyi krumpli az, amit mostanság termelünk. Mindezt Magyarkanizsán, Adán és Topolyán áruljuk. A zöldség, a répa csomóban és kilóra is kapható. Minőségtől függően csomója 50-től 150 dinárig terjed, kilója pedig 120-tól 300 dinárig. A fölhozatal közepes, én úgy érzem, hogy az a gond, hogy nincs ember és nincs fogyasztás. Nagyon gyér a piacozás, emiatt egyre gondterheltebbek vagyunk. Amikor kezdtük, vagyis harminc évvel ezelőtt még könnyen értékesítettünk, 2015-ig elfogadható volt a helyzet, még a nagybanira is dolgoztunk, ám ahogy morzsolódott le a népesség, úgy fogyatkoztak a vásárlók. A pandémia óta rohamosan csökkent a fogyasztás, így mi is csak annyit termelünk, amit családi körben meg tudunk valósítani és aztán értékesíteni – fogalmazott.
– Ha egy fiatal most akar belevágni a szabadföldi termelésbe, elengedhetetlen számára, hogy legyen kezdőtőkéje és egy kis háttere. Legalább harmincezer eurónak kell lenni a zsebben, kell reproanyag meg egy kistraktor is, na meg földterület. Legalább két-három év szükséges ahhoz is, hogy bejáródjon az emberfia a piacon, hogy megszokják, megismerjék a vevők. Nehéz a kuncsaftkört kialakítani, kezdetben az árakat is alacsonyan kell tartani, még alacsonyabban, mint amennyiért a többiek árulják. Ma már az ár a meghatározó, nem is annyira a minőség. Hiába van nekem jó árum, és ezért picit drágább, sokan emiatt hátat fordítanak, no de annyival kevesebbet kell dolgozni – mondta a nyugdíjas termelő nevetgélve.
– Mi már idősebbek vagyunk, de még mindig tiszta szívvel-lélekkel termeljük a zöldséget, és ha most kezdeném újra, akkor is ugyanezt csinálnám. A magam ura vagyok, nem függök senkitől, az évtizedek alatt már megtanultuk a fortélyokat is. Mindhárom fiunk ugyanezzel foglalkozik, mellékállás mellett, úgyhogy nem maradunk utánpótlás nélkül – mondta a termelő, aki egész évben jelen van a magyarkanizsai piacon.
Bővebben:

 




A piacozás a vérében van