| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.07.18.
Az MNT szerb nyelvi képzése

Július 18-án, pénteken zárul a Magyar Nemzeti Tanács szerb nyelvi felzárkóztató képzése. amely hat településen, köztük Magyarkanizsán is zajlik. 


– A Magyar Nemzeti Tanács a komplex felsőoktatási ösztöndíjprogram keretein belül 2012 óta szervezi meg az intenzív szerb nyelvi felzárkóztató képzést a harmadikos középiskolások részére. A tanfolyam célja, hogy az érdeklődő fiatalok szerb nyelvtudását olyan szintre fejlesszük, amellyel ...

   2025.07.18.
Őseink lábnyoma a XXI. században

Az „Őseink lábnyoma a XXI. században” hagyományőrző tábort az Ősök Hangja Polgári Egyesület szervezésében idén ötödik alkalommal rendezték meg Magyarkanizsán. A foglalkozásokon 25 gyermek vesz részt. 


A háromnapos rendezvény délelőtt kezdődött, a gyerekek ősi mesterségekkel, hagyományos technikákkal és játékokkal ismerkedhetnek meg. 


Az eső ellenére is jókedvűen vettek részt a gyerekek az úgynevezett ...

   2025.07.17.
Kézműveskedés, sok játék és még több kacagás

Kézműves tábort tartanak Oromon a Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete szervezésében. A táborra 40 gyerek jelentkezett, akik számos foglalkozáson vehetnek részt a következő napokban. 


A tábor célja, hogy a gyerekek a nyári szünetet tartalmasan töltsék el, miközben új kézműves technikákat ismernek meg. A keddi foglalkozásokon is nagy volt a nyüzsgés, mindenki lelkesen készítette saját kis alkotását. 


Nagy ...

   2025.07.17.
Pályaválasztási tanácsadás és útmutatás

Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája (OZ) május elején mentorprogramot indított a pályaválasztás előtt állóknak. Az OZ Nexus célja, hogy azokat a fiatalokat, akik gondolkodnak a továbbtanuláson, összekösse olyan felnőtt személyekkel, akik ebben a segítségükre lehetnek. A kezdeményezésről Hubai Dávid ifjúsági koordinátorral és a mentorprogram felelősével beszélgettem. 


– Több kérdés is érkezett felém a pályaválasztással kapcsolatban, ...

   2025.07.17.
A tánc az életük

A hétvégén két váltásban zajlott le a horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület immáron huszadik néptánctábora a művelődési házban. A nyár a néptánctáborok jegyében telik Horgoson, ahol minden a népművészetről szól. Szécsi Zsolt táborvezető elmondta, hogy a gyerekeket már óvodás kortól próbálják bevezetni a tánc világába. 


– A piciket az önállóságra is tanítjuk a tánc mellett. Két váltásban foglalkoztunk a gyerekekkel, ...

 
Keresés
 

   2025.02.13.
A piacozás a vérében van

A magyarkanizsai csütörtöki és szombati piac elmaradhatatlan árusa a horgosi ifj. Baté Lukács, aki már évtizedek óta kínálja a megszokott, jó minőségű zöldségeket, amelyek Horgoson teremnek. Sem a zimankó, sem a rekkenő hőség nem tántorítja el attól, hogy jókedvűen, mosolygósan szolgálja ki a nála vásárlókat, akik bizony évek és évtizedek óta barátként üdvözlik, neki pedig mindenkihez van néhány jó szava. Egy csütörtöki piacnap alkalmával arról beszélgettünk vele, mióta termel zöldséget, és hogy van ereje ennyi éven át minden héten, időjárástól függetlenül kiállni a piacra, húzni-vonni az árut.
– Gyümölcstermesztéssel kezdtünk, majd 1990 óta átálltunk a zöldségtermelésre, ugyanis beszűkült a piac, és váltanunk kellett, mert az almát nem tudtuk értékesíteni – mesélte a kezdetekről ifj. Baté Lukács, aki Horgoson termel, ahogy mondja, lassan most már gyűszűnyi területen, mert nincs kinek sokat eladni.
– Félholdnyi zöldség, répa és kétholdnyi krumpli az, amit mostanság termelünk. Mindezt Magyarkanizsán, Adán és Topolyán áruljuk. A zöldség, a répa csomóban és kilóra is kapható. Minőségtől függően csomója 50-től 150 dinárig terjed, kilója pedig 120-tól 300 dinárig. A fölhozatal közepes, én úgy érzem, hogy az a gond, hogy nincs ember és nincs fogyasztás. Nagyon gyér a piacozás, emiatt egyre gondterheltebbek vagyunk. Amikor kezdtük, vagyis harminc évvel ezelőtt még könnyen értékesítettünk, 2015-ig elfogadható volt a helyzet, még a nagybanira is dolgoztunk, ám ahogy morzsolódott le a népesség, úgy fogyatkoztak a vásárlók. A pandémia óta rohamosan csökkent a fogyasztás, így mi is csak annyit termelünk, amit családi körben meg tudunk valósítani és aztán értékesíteni – fogalmazott.
– Ha egy fiatal most akar belevágni a szabadföldi termelésbe, elengedhetetlen számára, hogy legyen kezdőtőkéje és egy kis háttere. Legalább harmincezer eurónak kell lenni a zsebben, kell reproanyag meg egy kistraktor is, na meg földterület. Legalább két-három év szükséges ahhoz is, hogy bejáródjon az emberfia a piacon, hogy megszokják, megismerjék a vevők. Nehéz a kuncsaftkört kialakítani, kezdetben az árakat is alacsonyan kell tartani, még alacsonyabban, mint amennyiért a többiek árulják. Ma már az ár a meghatározó, nem is annyira a minőség. Hiába van nekem jó árum, és ezért picit drágább, sokan emiatt hátat fordítanak, no de annyival kevesebbet kell dolgozni – mondta a nyugdíjas termelő nevetgélve.
– Mi már idősebbek vagyunk, de még mindig tiszta szívvel-lélekkel termeljük a zöldséget, és ha most kezdeném újra, akkor is ugyanezt csinálnám. A magam ura vagyok, nem függök senkitől, az évtizedek alatt már megtanultuk a fortélyokat is. Mindhárom fiunk ugyanezzel foglalkozik, mellékállás mellett, úgyhogy nem maradunk utánpótlás nélkül – mondta a termelő, aki egész évben jelen van a magyarkanizsai piacon.
Bővebben:

 




A piacozás a vérében van