Mi vagyunk a kapocs a múlt és jövő között

2024.03.15.
 

Hajnal hasad címmel tartották meg az 1848-as megemlékezéseket ma Magyarkanizsán az önkormányzat szervezésében. A programsorozat a hagyományokhoz híven koszorúzással kezdődött. 
„Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.” 
„Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.” 
Magyarország alaptörvénye e két mondatának idézésével kezdte alkalmi beszédét Kávai Szabolcs történész, történelemtanár a Nagytemetőben, aki a ‘48-as emléktáblánál rendezett ünnepség szónoka volt. Kifejtette: a két gondolat véleménye szerint tökéletes irányelvet szab nemzeti történelmünk megértéséhez, az előttünk élt magyarok tiszteletéhez. Különösen ez utóbbi gondolat ragadta meg, amely szerint mi, most itt élő magyarok nem csak éljük ösztönös életünket, hanem Isten feladatot, megtisztelő, de egyben felelősségteljes kötelezettséget rótt ránk, miszerint mi vagyunk a folytonosság, az összekötő kapocs az 1848-as honvédek, a hazafias márciusi ifjak, a nagy példaképek és vezetők, mint Kossuth, Petőfi, Görgey, valamint a még meg sem született magyarok között. Vigyáznunk kell elődeink áldozatának, küzdelmének későbbi gyümölcsére, a szabadságra, a függetlenségre és a nemzeti önbecsülésünkre. Ezeket az értékeket át kell örökítenünk, tovább kell adnunk utódainknak. 
- Viszontagságos történelmi út vezetett el 1848 március 15-ig. Évszázadokkal korábban különleges, egyedi nyelvünkkel, szokásainkkal gyökeret vertünk és keresztényekké váltunk Európa közepén. Később voltunk nagyhatalom, a kereszténység keleti védőbástyája, majd idegen birodalmak martaléka. 1848 forradalmi változása új irányt mutatott a fiatal, de életerős nemzetnek. A magyarság ekkor lépett a modern európai nemzetek közösségébe. A mai társadalmi létünk alapjai ekkor, 1848 tavaszán születtek meg, mint pl. a polgári értékrend, a szabadság és a nemzeti függetlenség. A kegyetlen XX. század furcsábbnál furcsább, Istentől elrugaszkodott ideológiái többször is megpróbálták eltéríteni a nemzetet a március 15-ei útról, de az idegen hatalmak és beteg ideológiák által ránk kényszerített kitérők után most is a Széchenyi és Kossuth által kijelölt úton járunk. Ennek ellenére – ismerve fordulatos nemzeti múltunkat - nem kényelmesedhetünk el. A szabadságot, a polgári értékeket, a függetlenséget nap, mint nap óvnunk, védenünk kell – fogalmazott Kávai Szabolcs. 
Beszédét azzal a gondolattal zárta, miszerint a mai, önmagukat világmegváltónak hirdető eszmék és a hegemón szerepre vágyó nagyhatalmak, igaz más eszközökkel és módszerekkel, mint a múltban, de teszik a dolgukat. A világmegváltó, kizárólagosságra törekvő ideológiák és a gőgös nagyhatalmak már csak ilyenek, ilyen a természetük. Nekünk, Közép-európai nemzeteknek, akiket megedzettek a történelem viharai, az a feladatunk, sőt isteni küldetésünk, hogy megvédjük önmagunkat nem csak a biztonságos jelenünkért, hanem az elődeink tiszteletteljes emlékéért és az utódaink szabad jövőjéért. 
A megemlékezés koszorúit az alkalmi beszéd után az önkormányzat, a helyi közösségek, az intézmények és a civil szervezetek, valamint a politikum és a Magyar Nemzeti Tanács képviselői helyezték el az emléktáblánál. 
A program ezután a Dobó Tihamér Képtárban folytatódott, ahol Az örökség címmel megnyílt Heiszig Dániel kiállítása. A fiatal alkotó munkái akrillal készültek, nonfiguratív és absztrakt stílusban, s nehezen sorolhatóak be valamilyen kategóriába, de talán éppen ez adja meg az érdekességét a kiállításnak. 
Az 1848-as magyarkanizsai megemlékezés a szabadkai Róna Táncegyüttes ünnepi műsorával zárult a Művészetek Háza nagyszínpadán. A Népkör Magyar Művelődési Központ együttesének táncprodukciója az 1848/49-es szabadságharc és forradalom eseményeit mutatta be. 

 


Magyarkanizsa: Mi vagyunk a kapocs a múlt és jövő között

Hajnal hasad - ünnepi műsor Magyarkanizsán

Mi vagyunk a folytonosság




Fotó: Puskás Károly